Az Országgyűlés 145 igen és 39 nem szavazattal fogadta el azt a salátatörvényt, amely alapjaiban alakítja át a közterületi reklámozás szabályait. A jogszabály megtiltja a 15 négyzetméternél nagyobb reklámfelületek elhelyezését, így a jövőben eltűnhetnek a gigaplakátok és az épületekre kifeszített reklámhálók. A hagyományos óriásplakátok további sorsáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, amelyek akár teljes tiltást is elrendelhetnek.
A törvény korlátozná a szabadon álló citylight hirdetéseket, és az új hirdetőoszlopok kihelyezését. A tiltott reklámfelületeket év végéig kell majd eltávolítani, ellenkező esetben az önkormányzatok akár komoly bírságot is kiszabhatnak. A jogszabály a reklámok tartalmi szabályozását is érinti, és szigorúbb keretek közé helyezi a politikai és közéleti hirdetések megjelenését és megtiltja a gyűlöletkeltő, megtévesztő és a kiskorúak fejlődésére káros hirdetéseket.
Az országos szabályozás várhatóan a hagyományos óriásplakátok jelentős részét eltüntetheti majd, miközben helyi szinten ennél is szigorúbb intézkedések körvonalazódnak, amely szerint például a digitális kijelzők és egyes, közérdekű információkat is megjelenítő hirdetőeszközök is fokozatosan eltűnnének a közterületekről.
A változások a reklámpiac jelentős részét érinthetik, a fővárosban a jelenlegi több tízezer hirdetőfelületnek akár a kétharmada is eltűnhet, így a plakáthelyek száma mintegy 16 ezerről körülbelül 5 ezerre csökkenhet. A szabályozás nemcsak Budapest utcaképét formálhatja át, hanem alapjaiban rendezheti át a mintegy 20 milliárd forintos reklámpiacot is.
Kik járhatnak jól az új szabályozással?
A G7 portál elemzése szerint a fővárosi óriásplakát piac átalakítása nem minden szereplőt érint egyformán, és a hatások jelentős piaci átrendeződést hozhatnak. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a reklámfelületek számának drasztikus csökkenése egyes, jellemzően kisebb és hazai tulajdonú cégeket hozhat különösen nehéz helyzetbe.
A beszámoló szerint a BKV is bevételkieséssel számolhat, mivel a közösségi közlekedési eszközökön és egyéb városi felületeken megjelenő reklámok szigorodó szabályozás alá kerülhetnek. A G7 ugyanakkor arra is rámutat, hogy a piac szűkülése bizonyos szereplőknek kedvezhet.
Várhatóan azok a cégek kerülhetnek előnybe, amelyek hosszú távú szerződéseik révén megőrzik a forgalmas, közterületi reklámfelületeiket.
Ide tartoznak például az utasvárókban, hirdetőoszlopokon vagy villanyoszlopokon működő rendszerek üzemeltetői is, köztük a korábbi kormányhoz közeli vállalatok, amelyek stabil pozícióban maradhatnak a szűkülő piacon.
SZFM