Emléktáblát avattak Radó Sándor tiszteletére Budapesten

  •  
  •  
  •  

Emléktáblát avattak Radó Sándor Kossuth- és állami díjas földrajztudós, hírszerző tiszteletére a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budapesti székházában kedden.

A Mazsihisz tájékoztatása szerint Trom András, Radó Sándor nevelt fia táblaavató beszédében azt mondta: Radó Sándorra emlékezve “az a dolgunk, hogy éberen figyeljünk és figyelmeztessünk azokra a jelenségekre, amelyek arra utalnak, hogy egyesek vissza akarják forgatni a történelem kerekét”.

“A nacionalizmus, a felsőbbrendűség hamis mítosza, a fasizmus eszméi láthatóan gyökeret tudnak verni a XXI. században is. Ne engedjük! Radó Sándor példája lebegjen a szemünk előtt! – hangsúlyozta Trom András.
Radó Sándor 1899-ben született Újpesten. 1926-ban Berlinben megszervezte a szovjet hírügynökség külföldi irodáját, és létrehozta a világ első térképészeti sajtóügynökségét, amely később Párizsban, majd a háború alatt Genfben működött. E vállalkozás leple alatt Genfben 1944-ig egy, a Szovjetuniónak dolgozó hírszerző csoport vezetője volt. Sztálin azonban, miután Radót a Szovjetuniónak tett kiváló szolgálataiért a Vörös Hadsereg ezredesévé nevezték ki, és hírszerző tevékenységét még Zsukov marsall is dicsérte, 10 évre Szibériába kényszermunkatáborba juttatta. A hét nyelven beszélő tudós korábban már járt ott – igaz, akkor kutatóként. 1955-ben hazatérhetett. Vezető térképészként dolgozott, és tanított a közgazdaságtudományi egyetemen.

Nemzetközileg elismert térképész, számos külföldi társaság tagja volt. Földrajzi és világgazdasági atlaszok összeállítójaként és szerkesztőjeként szerzett hírnevet. Jelentős szerepet vállalt Magyarország nemzetközi atlaszának előkészítésében és szerkesztésében, ő volt a világszerte ismert 1:2 500 000 méretarányú világtérképek főszerkesztője, és neki köszönhető a Terra sajtótérkép-szolgálat létrehozása, valamint  a világon egyedülálló, a térképi változásokat nyomon követő Cartactual című folyóirat. A felügyelete alá tartozó Kartográfiai Vállalat számára önálló export- és importjogot szerzett (egyedüli térképkiadóként a szocialista országok között.)

Hírszerzői tevékenységéről 1971-ben jelent meg Dóra jelenti című műve, amely négy magyar és 17 külföldi kiadást ért meg. 2006-ban már csorbítatlan kiadásban jelentek meg visszaemlékezései, mivel korábban 10-15 százalékkal “lerövidítették” a memoárt.

Radó Sándor 1981-ben halt meg Budapesten.