A városi erdőkezelés elvei szerinti erdőmegújítási munkálatok zajlottak a káposztásmegyeri Farkaserdőben 2024 első negyedévében, melyekre nagy szükség volt a növényzet elöregedése és a klímaváltozás intézte kihívások miatt. Az erdő állami tulajdonú részét gondozó Pilisi Parkerdő Zrt. erdészetvezetője, Rittling István ismertette az Újpesti Naplóval, pontosan milyen munkák történtek és hogyan néz ki a közkedvelt erdő jövője?
A Farkaserdőt a 19. század második felében telepítették gazdasági céllal és több mint egy évszázadon keresztül így is kezelték. A nagy változás az 1980-as, ’90-es években, Káposztásmegyer I-II. lakótelep megépülésével következett be, amikor az erdő hirtelen egy 20 ezer fős emberi környezet része lett. A korábbi gazdasági terület egyik napról a másikra rekreációs helyszínné vált, ahová a lakótelepen élők kikapcsolódni, feltöltődni járnak, kiépült a közjóléti infrastruktúra, megjelentek a parkerdei berendezések, sétautak; a Farkaserdő azóta is Budapest egyik leglátogatottabb erdőterületének számít.
Rittling István erdészetvezető
Érdemi erdőfelújítást célzó munkálatokra azonban 1990 után harminc éven keresztül nem került sor a területen, ezért az erdő faállománya jelentősen elaggott − magyarázza Rittling István. A Farkaserdőt ma döntően idős faegyedek uralják, és ez olyan, mintha egy várost kizárólag az idősebb generáció tagjai népesítenének be, holott az egészséges emberi társadalomban, csakúgy, mint egy egészséges erdőben, egyszerre vannak jelen, egymást segítik a különböző korosztályok, a gyerekektől az idősekig.
A Pilisi Parkerdő Zrt. által tavasszal végzett erdőkezelések egy a jövőben rendszeresen ismétlődő sorozat első lépését képezték, melynek célja, hogy fokozatosan kialakítsák ezt a természetes egyensúlyt, ugyanakkor fontos, hogy az erdő ökoszisztémája a klímaváltozás által támasztott kihívásokhoz is alkalmazkodni tudjon. A kutatások szerint a budapesti erdőterületek 30-50 év múlva a mostaninál sokkal szárazabb, sokkal melegebb éghajlati viszonyokkal néznek majd szembe, így az ehhez megfelelő, szárazságtűrő fafajokkal kell benépesíteni őket.
Idén februárban-márciusban, amikor a Farkaserdő élővilága még pihent, az állami erdőgazdálkodási cég munkatársai három kritikusnak számító ponton hajtottak végre beavatkozást, ahol különösen elaggott fák éltek − mondja az erdészetvezető. A három helyszínen a természetet leutánozva eljátszották, mintha egy viharkár ledöntött volna néhány darab fát, majd az eltávolított, már pusztuló nemes nyárok helyére 5000 darab őshonos facsemetét ültettek. Az elkövetkező években folyamatosan gondozni fogják az így kialakított lékeket, vissza-visszatérnek, hogy segítsék a csemeték megfelelő, természetes fejlődését. Idővel a csemeték fejlődéséhez szükséges fény biztosítása érdekében a most kialakított lékek tágítására is szükség lesz.
Emellett a szakemberek újabb erdőfoltokban is végeznek majd hasonló beavatkozásokat a jövőben, jellemzően azokon a területeken, ahol a faállomány egészségi és műszaki állapota ezt a leginkább indokolja. Ezeknek a rendszeres fejlesztési munkálatoknak köszönhetően a Farkaserdő idővel átalakul, hosszú évek alatt létrejön az említett vegyes korosztályú, természetes kialakítású élettér. Az erdőmegújítás során az elsődleges szempont a helyszín természeti adottságainak figyelembevétele, megőrzése, második pedig a környéken élők rekreációs igényeinek kiszolgálása. Utóbbi tekintetében azt szeretnék elérni, hogy a Farkaserdő fokozatos átalakítása úgy történjen meg, hogy az a sétálni és sportolni idelátogatók számára a folyamatos erdőborítás élményét biztosítani tudja.
A Farkaserdő hátrébb található, fővárosi tulajdonban lévő 31 hektáros részén is fontos eredmény született nemrég, a helyszínt január 1-től védett területté nyilvánították, az itt megtalálható számos különleges növény- és állatfaj okán. Az erdőrész gondozásáért felelős FŐKERT emellett 8000 új facsemetét is elültetett, szintén az ún. aláültetési technikát alkalmazva, hogy a Farkaserdőnek ez a területe is egy szép, minőségi erdővé válhasson néhány évtized múlva.
Rudolf Dániel