•  
  •  
  •  

A címben szereplő mondatot hónapról hónapra itt Újpesten is halljuk, némi hangos szirénázás kíséretében, mégis sokan nem tudják, mire vélni az elsőre talán ijesztő, hosszú távon pedig sokak számára kellemetlen jelzést. Olvasóink érdeklődése nyomán utánajártunk a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságánál, mi áll a hangjelenség mögött.

A minden hónap első hétfőjén felbúgó szirénák hangjától normál esetben nem kell megijedni. A valóban nem túl kellemes zajt a katasztrófavédelem Monitoring és Lakossági Riasztó, azaz a MoLaRi-rendszere adja.

„A katasztrófavédelem a veszélyes üzemek másfél kilométeres körzetében telepíti a MoLaRi-végpontokat (a tulajdonképpeni szirénákat – a szerk.), amelyek azon túl, hogy a lakosság riasztására és tájékoztatására szolgálnak, elemzik a levegő összetételét”

– árulta el az Újpest Médiának Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Veszélyes üzemből pedig Újpesten is akad, elég csak

  • a Chinoinra,
  • a Messerre, vagy
  • az Újpesti Erőműre gondolni.

Az Újpesti Erőmű, a veszélyes üzem tipikus példája (Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)

A MoLaRi-rendszer szenzorjai azoknak a veszélyes anyagoknak a koncentrációját mérik, amelyekkel a közelében található üzemek dolgoznak, és amint ezek bármelyike meghaladja a biztonságos határértéket, jeleznek a katasztrófavédelem megyei, Újpest esetében a fővárosi ügyeletén. Mukics Dániel elmondta: innen tájékoztatják az embereket arról, hogy mi a teendő.

A szóvivőtől azt is megtudtuk, hogy a valódi riasztás könnyen megkülönböztethető a teszteléstől, előbbinél ugyanis nem hangzik el a próbára való figyelmeztetés, és egyértelműen jelzik, hogy éles helyzetről van szó. Meglepő lehet, hogy vészhelyzet esetére nincs előre tanulmányozható cselekvési terv vagy protokoll, de ennek a szóvivő szerint egyszerű oka van:

„Nincs két egyforma baleset. Mindig attól függ, mi a teendő, hogy milyen és mekkora mennyiségű vegyi anyag szabadul ki az adott üzemből, illetve milyen az időjárás, milyen irányba és milyen módon terjed a szennyezés.”

Így néz ki a MoLaRi-rendszer egyik végpontja (Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)

Hozzátette:

„A rendszeren keresztül tudjuk közölni, ha a lakosoknak be kell zárkózniuk és be kell zárniuk a nyílászárókat, vagy egy meghatározott gyülekezőhelyre kell vonulniuk, mert ki kell menekíteni őket. Szerencsére ilyen intézkedésre eddig még nem volt szükség, de a katasztrófavédelem természetesen erre is készen áll.”

Mukics kiemelte, hogy a MoLaRi rugalmas rendszer, nemcsak előre rögzített, hanem élőszavas instrukciókat is lehet rajta sugározni.

A jelzőeszközök egyébként nagyon ritkán romlanak el, de épp azért van gyakori átfedés a készülékek hatósugaraiban, hogy egy-egy meghibásodás ne jelentsen biztonsági vagy tájékoztatási rést. A szóvivő azt is leszögezte, hogy a katasztrófavédelem szigorú szabályok szerint, folyamatosan ellenőrzi a veszélyes anyagokkal végzett munkát, legyen szó azok előállításáról, szállításáról vagy tárolásáról, a MoLaRi ezt a munkát segíti és egészíti ki.

Mukics Dániel

A szirénák élettani hatásaival kapcsolatban is igyekezett mindenkit megnyugtatni:

„A városi közlekedés vagy a társasházban előforduló hanghatások sokkal jelentősebb zajszennyezést és ebből fakadó stresszt váltanak ki. A szirénahang mellett a mérleg másik serpenyőjében az van, hogy jól működjön az a rendszer, amellyel az embereket baj esetén értesíteni tudjuk.”

Mukics Dániel szerint fontos, hogy a szirénák tesztelése mindig szabályos időközönként, ugyanabban az időpontban történjen, hogy senkit se érjen váratlanul. Ezért alakult ki, hogy minden hónap első hétfőjén, 11 órakor halljuk az úgynevezett morgató próbákat, illetve évente két alkalommal a teljes üzemű hangos próbákat (március 1-jén is egy ilyennek lehettünk fültanúi, a következőre szeptember 6-án kerül sor). A próbák időrendje, illetve MoLaRi-ról szóló részletesebb tájékoztatás a katasztrófavédelem honlapján érhető el.

, , , , , , ,