A minden évben megrendezésre kerülő pályaorientációs nap keretében az Újpesti Bajza József Általános Iskola diákjai az Őszi Fény Integrált Gondozási Központba látogattak el. A nem hétköznapi programon a hetedikes diákok betekintést nyerhettek a Tungsram utcai idősotthon működésébe és az ott lakók életének mindennapjaiba. Ám nem csak a szociális-egészségügyi munkák világát ismerhették meg, hiszen a szépkorúak saját élettörténeteikkel is segítették a fiatalokat a pályaválasztás kérdéseinek megválaszolásában.
“Idén arra gondoltam, hogy ezen a napon valami újat találunk ki az osztályommal. Olyan programot szerettem volna szervezni, ami nemcsak a diákoknak jó, amiből nemcsak ők profitálnak, hanem amibe – az ünnep közeledtével”
– akárcsak jelképesen, de ők is adnak valamit.
“Így jött az az ötlet, hogy szakítunk a hagyományokkal és elmegyünk egy újpesti idősotthonba, hogy elősegítsük a generációk közti párbeszédet. Pedagógusként hiszek abban, hogy tanulhatunk egymástól és ezek a találkozások jó lehetőségek arra, hogy csökkentsük a korcsoportok közti generációs különbségeket”
– mesélte Késmárki-Hotorán Zsuzsanna, a 7.b osztályfőnöke.
Katona Mónika főnővér, az intézmény vezető gondozója az érzékenyítés fontosságát hangsúlyozta:
„A mai világban elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az idősek és fiatalok integrálásával, és segítsük azt, hogy a fiatalok érzelmileg nyitottak legyenek az idősek felé. Az ilyen beszélgetések kiválóan alkalmasak arra, hogy a gyerekek közelebb kerüljenek az idősebb korosztályhoz.”
A programon az otthon lakói közül hatan vettek részt és mindenki más szakterületről érkezett. Volt, aki régebben vendéglátással vagy épp oktatással foglalkozott, olyanok is, akik vegyipari végzettséggel rendelkeznek, sőt szóba került a könyvkötészet, az úszásoktatás és a gépkocsivezetés világa is. A rövid bemutatkozás után a gyermekek feltették a szépkorúaknak szánt előre összeállított kérdéseiket, amelyek szakmáikkal, akkori pályaválasztási nehézségeikkel voltak kapcsolatosak. Az idősek meséltek tanulmányaikról, arról, hogy mik szerettek volna lenni gyerekként és arról is, melyik munkájukra a legbüszkébbek.
A fiatalok megtudták mire érdemes figyelni a továbbtanulásnál, mennyire fontos az egyén folyamatos fejlődése és azt, hogy miért előnyös már gimnáziumban megismerni a diákmunkák világát. A szépkorúak felhívták a figyelmet továbbá a sport fontosságára és arra, hogy a gyermekek később majd merjenek munkahelyet váltani, ha az elősegíti fejlődésüket.
A kötetlen, jókedvű beszélgetés keretében az idősek hasznos tanácsokkal látták el a fiatalokat a tanulásra és a nagybetűs életre vonatkozóan egyaránt, a hetedikesek pedig viszonzásként kedves ajándékkal is készültek. Az együttműködés a két intézmény között a későbbiekben is megmarad gyakorlati munka, kertrendezés, ünnepi műsorok szervezésének tekintetében.
A program sikere talán abban mérhető leginkább, ahogy a gyermekek a hazafelé vezető úton ismételték azokat az információkat, amiket az otthon lakói osztottak meg velük. Egy olyan találkozó valósult meg, ami felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos meghallgatni a másikat, mennyit tudunk tanulni idősebb társainktól, és azt, hogy sokszor egy rövid beszélgetés is lehet a legnagyobb ajándék.
Hornyák-Kövi Franciska