A közelmúltban ünnepelte 73. születésnapját Göröcs Titi, az Újpesti Dózsa és a magyar válogatott legendás labdarúgója. Igen, egyszerűen Titi, hiszen az édesanyjától kapott becenevet azonnal átvették, akik egy futballcsapatban szerepeltek vele.
Göröcs János 1957 februárjában került a lilákhoz a szomszédvár csapatából, a Vasas Izzóból. Hamar bekerült a kezdőbe, majd alig egy év múlva a nemzeti válogatottban is pályára léphetett Chorzówban a lengyelek elleni meccsen. A mieink 3:1-re nyertek, a korabeli tudósítás szerint Göröcs „jól illeszkedett be a támadósor játékába, majdnem minden akcióban benne volt”. A repülőrajtot megbízható klasszisteljesítmények követték, ha pályára lépett, rendre főszerep jutott neki. Társai szerint labdáinak nemcsak szemük van, hanem fülük, szájuk, sőt szívük is.
– Szemrehányást csak Fortunának tehetnék, mert a nagy tornákon nem volt szerencsém. A római olimpia, a chilei világbajnokság sem úgy sikerült, ahogy arra számítottak a szurkolók – emlékezett Titi bácsi.
Persze, a mai labdarúgók büszkék lennének, ha nevük után az alábbi felsorolást láthatnák.
Olimpiai 3. (1960, Róma), vb-5. (Chile, 1962), Eb-negyeddöntős (1968), KK-győztes (1973, 1974), VVK-2. (1969), KEK-elődöntős és -gólkirály (1962), magyar bajnok (1960, 1969, 1970 tavasz, 1971, 1972), MNK-győztes (1969, 1970). A válogatottban: 62 meccs/19 gól. Az NB I-ben: 362 meccs/109 gól. Edzőként: MNK-győzelem (1987, Újpest)
Négy éve az Újpest díszpolgára cím büszke tulajdonosa már. Most a Budapest díszpolgára kitüntető címmel járó oklevelet vehette át.
(gg)