A Gyertyaszentelő Boldogasszony egy katolikus ünnep február 2-án, amikor a közösség Jézus bemutatását ünnepli. Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is: Gyertyaszentelő napján “Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap.”
Más – kevésbé vallásos – szokások a medvét figyelik ezen a napon. Vagy a mormotát, attól függ, melyi kultúrkörről beszélünk. Ha kibújik a barlangjából, és meglátja az árnyékát, még hosszú lesz a tél. Ez sajnos a mai napra nagyon is igaz.
Az mindenesetre bizonyos, hogy számos népszokás fűződik ehhez a naphoz, illetve a gyertyához is.
A megszületett gyermeket, amíg még nem keresztelték meg “pogánykának” hívták. Jézus Krisztus jelképe volt a gyertya, ezért a pogányka mellett világított keresztelésig, hogy Jézus vigyázzon rá, nehogy rossz szellemek “kicseréljék”. Majd a keresztelőre – vagy “egyház-kelőre” – az anya vitte az égő gyertyát.
Gyertyát égettek jégeső, vihar, villámlás, illetve krónikus betegek mellett, és halottak mellet is. Egyes helyeken még a haldokló kezébe is égő gyertyát helyeztek.
Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is: Gyertyaszentelő napján “Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap.”
Ezen a napon osztják a katolikus papok a Balázs-áldást, amely főleg torokbajtól, illetve minden baj és betegség ellen véd.
Amióta december 25-ére került Jézus születésének ünnepe, azóta február 2-án tartják meg a gyertyaszentelés ünnepét.
Az ünnep egyben Szűz Mária megtisztulásának ünnepe is, mert a zsidó törvények szerint Mária bemutatta az előírásoknak megfelelően gyermekét a templomban és bemutatta a tisztulási áldozatot. A nyugati liturgia ezt emelte ki a X. századtól.Jézus bemutatásának ünnepe azért, mert ezen a napon szentelték Istennek Jézust.
A keleti liturgiában Hypapanie – találkozás – a neve, mert Isten Fia először találkozott papságával ezen a napon. 1960-tól a nyugati liturgia ismét ezzel összhangban Jézus bemutatását emeli ki a két ünnep közül. Azonban Magyarországon megmaradt régi neve, Gyertyaszentelő Boldogasszony.
A történet:
Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta a jeruzsálemi templomban a gyermekét. A jelenlévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény a szentelt gyertya és a gyertyaszentelés szokása. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. Későbbi időkben a gyertyát az újszülöttek mellett tartották, a rontó szellemek távol tartására a keresztelés napjáig. (Illetve, hogy a csecsemőt ki ne cseréljék). Amikor a fiatal anyák először mentek templomba, akkor is szentelt gyertyát vittek a kezükb