Gyógyulófélben Horváth Zoltán atya

  •  
  •  
  •  

Az Egek Királynéja katolikus templom plébánosa már elhagyta az intenzív osztályt, három-négy hét rehabilitáció vár rá a teljes gyógyulásig.

Nem pusztán udvariassági formula, hogy Horváth Zoltán atyánál, Újpest díszpolgáránál hogyléte felől érdeklődött az Újpesti Napló. Mint megtudtuk, a plébános urat hetek óta az Árpád kórház intenzív osztályán kezelték. Most már leírhatjuk: gyógyulófélben van. A rehabilitációs utókezelés előtt néhány nappal rövid interjút adott az Újpesti Naplónak, amelyben köszönetet mondott az egészsége iránt aggódóknak, egyúttal üdvözletét küldte a hogyléte iránt érdeklődőknek.

-    Egyik napról a másikra került intenzív osztályra. Mi történt plébános úrral?
-    Nem önszántamból hanyagolom a szolgálatot. Ahogyan ez lenni szokott másoknál is, a sok-sok feladat, szép felkérés ellátása közepette egy alattomos, minden előzmény nélküli hasnyálmirigy betegség okán kerültem kórházba.  Hirtelen és váratlanul történt. Három hétig altattak az orvosok, és mint később megtudtam, egy héten át keményen küzdöttek az életemért. Most a felgyógyulásom érdekében gyógyítanak. Műtétre nem került sor, a tervek szerint 30-40 napig tartó rehabilitációs időszak kezdődik.
-    Hol és mikor kerül erre sor?
-    A Veresegyházon lévő utókezelő intézetbe szállítanak az Árpád Kórházból. Hálás vagyok az intenzív osztály valamennyi, hivatásának élő dolgozójának, az egész kollektívának amit gyógyulásom érdekében tettek. Ilyen áldozatkész nővérekkel, ápolókkal, orvosokkal nem találkoztam, mindent megtettek gyógyulásomért. Segíti felépülésemet a hívek érdeklődése, látogatása, a felém megnyilvánuló és kimutatott szeretet és aggódás. Köszönöm!
-    Miként nélkülözik Önt a főplébánián?
-    A hívek mindent megtettek azért, hogy előre eltervezett program ne maradjon el, amit megszerveztünk, meg is valósítják. Szinte hihetetlen, ahogyan gondoskodnak arról is, hogy a miséken helybéli és távolabb szolgáló papok helyettesítsenek engem. Hálás vagyok ezért. Nagyon várom, hogy mielőbb visszatérhessek.  Bízom abban, hogy a rehabilitációval telő hetek után, április végén, május elején már otthon leszek.
Mi is kívánjuk, így legyen!

-    B. K