A nagyböjt utolsó vasárnapján arra emlékeznek a hívők, hogy Jézus bevonult Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba. A hétvégén húsvétot, a keresztények legfontosabb ünnepét várjuk. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt, áldozatával megváltotta minden ember bűnét és győzelmet aratott a halál felett.
Kora tavasztól nyár elejéig
Hímes, vagy különböző színűre festett tojásokat készítünk elő a hétvégére, asztaldísznek és a locsolóknak. Sárga nárcisz, barka kerül a vázákba. A húsvét elmaradhatatlan „kelléke” a füstölt sonka. Húsvétkor véget ér a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt. A böjt után ezen a napon lehet először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete – egyes magyar vidékeken „fehérhét” –, fehérvasárnapig tart.
Az eredetileg zsidó ünnep, héber neve „pészah”, az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók bárány vérével megjelölt házait. A keresztény egyházak szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavaszt és a nyár eleji hónapokat. A nagyböjtöt kisebb-nagyobb ünnepek követik és a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.
Szabad-e locsolni?
A húsvétnak Magyarországon is tradíciói vannak. Az ünnep hétfői napja, amely a vízbevető hétfő elnevezést viseli, a fiatalság és az életöröm ünnepe, amely a víz tisztító, és termékenységvarázsló erejébe vetett hiten alapszik. Mondai magyarázata szerint a Jézus feltámadását felfedező és ujjongó asszonyokat a katonák vízzel öntötték le, innen a vízzel öntözés szokása. Bár a friss vödör vízzel történő locsolkodást, elsősorban a városokban, felváltotta a szagos víz, a kölni, egy dologban biztosak lehetnek a locsolkodók: a piros színű tojás szerelmi üzenet is egyben, adni és kapni egyaránt öröm legyen szó, akár saját kézzel festett, akár „modern”, csokoládé változatról.
Mikor tartassék meg?
A húsvét az egyház úgynevezett mozgó ünnepeinek is középpontja. Bár megünnepléséről már a harmadik századból is vannak fennmaradt források, sokáig nem tartották azonos időben. A niceai zsinat Krisztus után 325-ben, a többségben lévő nyugati egyházi vélemény alapján, elhatározta, hogy húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapra, vagyis március 22. és április 25. közötti időszakban tartassék meg. De ez az időpont csak a 8. század óta vált általánossá. Hazánkban 1092-ben, a szabolcsi zsinat döntését követően, a húsvét még négy napig tartott, majd a zsinati döntések nyomán, a következő 300 évben hol háromra, hol kettőre változott az ünnepnapok száma. 1911. óta kétnapos az ünnep. Az idei „késői” húsvét idején jó hír lehet, hogy jövőre már április 8-án húsvétolhatunk.