A szeretet munka – interjú Bihari Viktóriával

  •  
  •  
  •  

Tékasztorik, törölközős videók, őszintén megélt és elmesélt mélységek és magasságok. Bihari Viktória az én szememben egy önismereti aktivista, aki megjárta a mentális és lelki egészség felé vezető szamárlétra minden fokát. Betegségét és szorongásait nyíltan vállalva mára segítővé képezte magát, videói és előadásai több ezer embernek nyújtanak támaszt.

fotó: Bihari Viktória

– Ha önismeretről és a mentális egészségről van szó, akkor szerintem te vagy az egyik leghitelesebb arc. Jelenleg hogyan áll össze a munkád illetve mi vele a célod?

– Önismereti csoportokat tartok felnőtteknek, erőszakmentes kommunikációt és konfliktuskezelést tanítok, illetve annyi a célom, hogy akik meghallják a hangomat, azoknak meg tudjam lökni a hintáját a hosszú távú önismeret felé. A hétvégi csoportjaim mellett önkéntes munkákat is vállalok, jelenleg a Fedél Nélkülbe írok havonta két cikket, illetve kerekesszékes embereknek segítek heti egy alkalommal. Szabadidőmben iskolákba járok szintén erőszakmentes kommunikációt tanítani pedagógusoknak, szülőknek.

– Mit gondolsz, mik azok a dolgok, amiktől az emberek nagy része nincsen jól?

– Szeretethiánytól szenvedünk, és ha nincs szeretet, abból a talajból bármi ki tud nőni, bármilyen gaz, legyen az szorongás, depresszió, bántalmazás, önbizalomhiány, vagy túlgondolás. Az én definícióm szerint a szeretet: munka. Empátia, odafigyelés, türelem, megértés, jó állapotban levés, értő figyelem, ráhangolódás. Nagyon kevés embert ismerek, aki tud szeretni, talán összesen nem tudnék mondani két személyt az elmúlt 47 évemből. Én sem tudok szeretni, csak tudok figyelni, etikusan viselkedni, és ráhangolódni a másikra, ami nem jelenti azt, hogy ne tudnék “bezárni”, és nem így viselkedni.

– Miért van az, hogy sokan azt gondolják, hogy rosszul lenni szégyen, vagy ha nem is szégyen, de tabu? Miért lepődnek meg a legtöbben, ha azt mondom, van pszichológusom?

– Szerencsére azt látom, hogy egyre kevésbé ciki már ez, én azt szoktam mondani, hogy számomra az az ember ciki, aki nem jár pszichológushoz, és nem foglalkozik a saját pszichés egészségével, mert ez olyan, mint a fürdés, vagy a fogmosás. A személyes igényesség fokmérője. Van egy réteg, aki már ébredezik, és érdeklődik az önismeret iránt, ha van előnyös oldala a közösségi médiának, akkor többek között az, hogy manapság már a csapból is ez folyik, ami nagyon jó.

– Szerinted hogyan lehetne ösztönözni az embereket, hogy több időt fordítsanak önismeretre, a mentális egészségre és békére?

– Ösztönözni senkit sem lehet, általában a szenvedés az, ami beviszi az önismeretbe az embert. Aki nem szenved, nem foglalkozik ilyen dolgokkal, aki szenved, keresi az utat, jobban akar lenni, az meg szerintem úgyis rátalál arra az ösvényre, ami kivezeti őt a saját erdejéből, vagy legalább eszközöket ad neki a bozótvágáshoz.

fotó: Bihari Viktória

– Hogyan lehetne azt elfogadtatni, hogy magunkat választani nem önzőség? És hogy majdnem mindenről szabadon dönthetünk, nem kell saját magunknak a külső elvárások alapján határokat építeni?

– Nem tudom. Szerintem ezt a mikrokörnyezettel érdemes kezdeni, kicsiben. Meghúzom a határaimat a családommal, a barátaimmal, a kollégáimmal kapcsolatban, ez már bőven elegendő ahhoz, hogy változást hozzon.

– Hogy lehet erre a szabadságra nevelni a gyerekeket?

– Jó állapotú szülők kellenének, akik jártak legalább öt évet pszichoterápiába, és elvégeztek mondjuk egy 250 órás pszichodráma csoportot, meg egy *Gordon-tréninget. Persze, mindez még korántsem garancia a jó szülőséghez, de a traumafeldolgozás kötelező kéne, hogy legyen.

– Mit tartasz most társadalmunk legrosszabb illetve legjobb jelenségének?

-Számomra mindig is félelmetes volt az a jelenség, hogy a dolgoknak (látszólag) nincs következményük. A legjobb talán az, hogy vannak okos és értelmes fiatalok, akik még nem égtek ki, nem fáradtak el, vannak friss ötleteik és elszántságuk. Én nagyon bízom bennük!

* Dr. Thomas Gordon széles körben ismert úttörője a kommunikációs készségek és a konfliktuskezelés módszerei oktatásának szülők, tanárok, fiatalok, vezetők és alkalmazottaik számára. Az általa kifejlesztett Gordon Modell koncepció ma már világszerte elterjedt.

Domján Vivien

, , , ,