Emlékeim versben, dalban címmel Hűvösvölgyi Ildikó lesz a Verspódium legközelebbi vendége március 20-án. A művésznő az Újpest Színház gyakori vendége fellépőként, sőt nézőként is. Számára az újpesti Kamaraszínház ékszerdoboz, ahol megnyitása óta most lép fel másodszor.
– Miként választ költőt, s műsort?
– Szeretem a Sándorokat ! Reményik Sándor, Petőfi Sándor, Weöres Sándor verseit. A Kaleidoszkóp című, magyar költők verseit felsorakoztató műsorommal járom az országot. Tettem egy másik utazást is, éppen egy hete mutatta be a Duna Televízió Szerelmes földrajz című sorozatában a rólam készített portréműsort, amelynek segítségével a kamerával is bejártuk azokat a helyszíneket, ahol születésem óta megfordultam, s amelyek hatottak, s most is hatnak rám. A barangolások, az emlékek hatására verseket mondtam, énekeltem. A televíziós műsor azzal is szembesített, lehet, hogy itt van az ideje az összegzésnek? Bizonyos értelemben, talán, igen. Nos, az Emlékeim versben, dalban műsorom, amellyel Újpestre készülök, ennek jegyében fogant. Nagyon szeretem, izgalmas is, mert nagyon új műsor. A bemutatót követő harmadik előadás színhelye lesz Újpest.
– A közönségnek is kihívás a verses est.
– A költészet befogadása koncentrációt igényel a hallgatóságtól is. Ezért mesélek a közönségnek. Önmagamról, művész kollégáimról, a Madách Színházban eltöltött évekről, például Tolnai Kláriról. A verseket dal, sanzon színesíti, olykor a nosztalgia jegyében is. A zongoránál Neumark Zoltán lesz segítségemre.
– Mi a tapasztalata, van igény a versekre?
– A verspódium rétegközönségnek szól, verset szerető és értő, a kötetet otthon is a gyönyörű, de emberpróbáló feladat művésznek és a közönségnek egyaránt. A közönségnek segítség, hogy a színész értelmezi a művet és önmagán átszűrve adja elő. Olyan élmény, amely sokáig velünk marad. A mai napig emlegetjük Latinovits Zoltán, vagy Mensáros László egy-egy verstolmácsolását, amelyeket a hangszalagok, televíziós felvételek megőriztek számunkra.
– Milyen a kapcsolata Újpesttel?
– Korábban a Száguldó Orfeummal léptem fel, ebben az évadban a Turay Ida Színházzal szerepelek Újpesten. Néhány hete az Osztrigás Miciben játszottam, nézőként a múlt szombati Vértestvérek musical „hívott” Újpestre. Emlékezetes számomra, hogy a Kamaraszínház megnyitását követően Cseke Péterrel a Kétszemélyes bolondságokban játszottam. Azóta nem jártam a Kamaraszínházban, amely kis ékszerdobozként maradt meg emlékeimben. Március 20-i fellépésemet ezért is várom.
– Az Újpest Színház egy műsorváltozás okán is várja Önt, a Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk ! – áprilisi bérletes előadás lesz…
– Többet tud mint én. Igen, abban a darabban is játszom. Tessék, egy váratlan találkozás, ráadásként.
– Amikor nem Újpestre vezet az útja, hol játszik?
– A Madách Színházban a Diploma előtt–ben és a soproni anyaszínházban folyamatosan fellépek. Sokat utazom, de élvezem, hogy ennyiféle műfajban dolgozom. Szerencsére elkerül a skatulya.
B. K.