Alig vártuk, hogy végre beköszöntsön a nyár, az este 8-ig tartó napsütés, a strand- és dinnyeszezon. De vajon a bőrünk is alig várta? A nyári bőrvédelemről dr. Ihász Judit bőrgyógyász, klinikai onkológussal beszélgettünk.
Ijesztő tények
Az elmúlt években jelentősen megnőtt a bőrdaganatok száma. Ezt az igen súlyos problémát a változó divat és a legtöbb esetben egészségesnek hitt életmód idézte elő.
– Az európai emberek génállománya a négy évszakhoz van adaptálva. Ez azt jelenti, hogy genetikailag egyszerűen nem úgy vagyunk összerakva, hogy szoláriummal vagy akár a napsütéssel agyonbarnítsuk magunkat – hangsúlyozza dr. Ihász Judit.
– A legtöbb bőrdaganatos megbetegedés Ausztráliában, Dél-Amerikában és Észak-Afrikában van, de ott is a fehér bőrű lakosság körében. 1770-ben Cook kapitány felfedezte Ausztráliát, vitték a kalandvágyókat. A ma ott élő fehér bőrűek nagy része hordozza az ő génállományukat. Vannak köztük szeplősök, vörös hajúak és nagyon fehér bőrűek. Ha Ausztráliában 250 év nem volt elég, hogy a génállomány a környezethez adaptálódjon, akkor mit akarunk mi ezalatt a pár évtized alatt, amióta a szolárium létezik?
A bőrgyógyász kiemelte, hogy természetesen nem csak a mesterséges barnulással van óriási probléma, gondot jelent az is, hogy teljesen megváltoztak a napozási szokások.
– Brigitte Bardot divatba hozta a bikinit, aztán azóta már monokini is van, ez pedig sajnos nem jelent mást, mint egyre fokozódó fényártalmat, ami a környezetszennyezésnek köszönhetően évről évre növekszik. Az ultraviola sugárzás különböző hullámhossztartományai eltérő hatást fejtenek ki a bőrünkre – magyarázza a szakorvos.
– Az ózonréteg, mely egy szelektív filter, blokkolja, illetve csökkenti a földre érkező UV-sugarakat, így véd az UV-sugárzástól. Ezért nagy probléma a mértéktelen környezetszennyezés és rombolás miatt az ózonlyuk méretének növekedése.
Óvjuk magunkat!
Jó hír, hogy bőrünk egészségének és szépségének védelme javarészt rajtunk múlik.
– Fontos, hogy 10–15 óra között kerüljük a napfényt, de az ezen kívül eső időszakban se feküdjünk ki direktbe napozni – hangsúlyozza a szakorvos. – Folyamatosan szükség van árnyékolásra, megfelelő ruházatra, kalapra és jó minőségű napszemüvegre. Napozás előtt 30 perccel be kell kenni a bőrt és az ajkakat fényvédő krémekkel, vízben tartózkodáskor pedig 2 óránként újra bekenni. A legjobb védelmet az ötven vagy annál nagyobb faktorszámú krémek adják. Ez nemcsak akkor fontos, ha vízparton vagyunk, hanem sima nyári hétköznapon, amikor például munkába igyekszünk, és észrevétlenül töltünk akár órákat is a napon, bőrünket akkor is védeni kell.
– Ha indulás előtt beparfümözzük magunkat, akkor semmi esetre se a szabadon lévő bőrre fújjuk, mert a napfény hatására gyulladást okozhatnak a bőrben, ami fokozott pigmentációhoz vezet, bőrünk befoltosodhat – hívja fel a figyelmet dr. Ihász Judit.
– Ugyanez igaz a sminkelésre. Nyáron minimalizáljuk az arcunkra kent kozmetikai szerek mennyiségét, inkább fényvédőt tartalmazó krémeket alkalmazzunk. A nyári időszakra jellemző, hogy kitágulnak a bőr vérerei, nő a hőleadás, a bőr erőteljesebben zsírosodik és verejtékezik, ezért a szennyező anyagok, a por könnyebben megtapad a bőrön, és gyakrabban tömíti el a pórusokat is, ráadásul a bőrön lévő kórokozók is gyorsabban szaporodnak. Így nem csoda, hogy nemcsak az arcon, de a háton és a mellkason is pattanások jelenhetnek meg. A megelőzésben ezért nagyobb gondot kell fordítani a rendszeres arctisztításra, és a pórusok összehúzására: használjunk reggel és este is arctejet, tonikot.
Fő a megelőzés
Nem lehet elégszer hangsúlyozni a szűrővizsgálatok fontosságát! Minden daganatos megbetegedésre, így a bőrrákra is igaz, hogyha kezdeti fázisban észlelik, akkor nagyon jó eséllyel gyógyítható.
– Egy bőrgyógyászati szűrővizsgálat nem jár semmilyen kellemetlenséggel – magyarázza a szakorvos.
– Megvizsgáljuk és lefotózzuk az anyajegyeket, hogy a következő szűrés során összehasonlíthassuk azokat. Ha levételre javasolt anyajegyet találunk, akkor sem kell megijedni, ez nem feltétlenül jelent rosszindulatú elváltozást, ha mégis, akkor az esetek nagy részében ez a kis műtét meg is oldja a problémát, nincs szükség kemoterápiára vagy sugárkezelésre.
Domján Vivien