Hogy mennyit tud egy magyar Nepálról? Általában, ha Európában Nepálról beszélünk, a Himalája jut eszünkbe, vagy talán Buddha, aki itt született. De kevesen tudják, hogy Nepálban egy virágzó kereszténység található. Így amikor magyar református lelkészként meghívást kaptam Nepálba, hogy Jézusról egy ifjúsági táborban beszéljek, nem tudtam, hogy milyen kincset fogok találni a világ tetején.
Egy csodálatos világba léptem be, ahol nyitott szívű emberek élnek, és ahol úgy fogadják a vendéget, mintha maga Isten jött volna le közéjük. A gyönyörű történelmi épületek és Hősök ők, Jézus gurkái, azok a bátor katonák, akik az életüket is odaadják szeretett Királyukért. Az ő történetükből mesélek most egy keveset.
Pastor Elijah időskorú ember, az 1970-es években tért meg, állítása szerint egyike az elsőgenerációs keresztyéneknek. Ott, abban az időben egy Ezekiel Jos Pastor Elijah névleges buddhista családból származik, és amikor megismerte Jézust, eldöntötte, hogy az Úrért fog dolgozni. Lehetősége nyílt arra, hogy az Egyesült Államokba utazzon, és teológiát tanuljon. Amint hazatért, eldöntötte, hogy a nepáli kereszténységnek szenteli életét. Később ő lett az egyik pünkösdista egyház püspöke.
„Isten világosan szólt hozzám, hogy a vezetők képzésére és a gyülekezet plántálásra fókuszáljak”
– mondta a tiszteletre méltó, ősz hajú ember. Nepálban a mai napig általános az, hogy a lelkészek profán munkával is keresik a kenyerüket, például gazdálkodnak, tanítanak egy iskolában vagy kétkezi munkásként dolgoznak. Pastor Elijah egyetemista korában társaival létrehozta a keresztény egyetemisták szövetségét, hogy közösséget és tanítást biztosítsanak a diákoknak. Érdekes hallgatni, ahogyan visszaemlékezik, hogyan imádkoztak hármasával az egyetemeken, és hogyan rejtettek keresztény szóróanyagot a könyvtár könyvei közé.
A kereszténység ma sem szívesen látott vendég Nepálban, habár az iskolákat és kórházakat, melyeket a misszionáriusok működtetnek, szívesen látják. Bár az ország lakossága főként hindukból áll, a keresztény gyülekezetek gomba módra szaporodnak . Az ifjúsági tábor, ahová 5 előadást, színdarabot, kézműves foglalkozást és dalokat vittünk, 200 fiatalnak adott helyet. Soha nem tapasztalt szeretettel és lelkesedéssel fogadtak. Többen beszélnek angolul, de még többen nem. Milyen csodálatos volna úgy visszatérni közéjük, hogy az anyanyelvükön szólítom meg őket!
Zámbóné Ivanics Hajnalka,
a Káposztásmegyeri Református Egyházközség lelkésze
(*Gurka: kivételes bátorságáról és hűségéről híres nepáli katona.)