Jövő héttől kiderül, mekkorát üt az egészségügyön az új jogviszony

, , ,
  •  
  •  
  •  

A hét végéig minden egészségügyi dolgozónak döntenie kell, aláírja-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyba való átlépést. A március 1-jén hatályba lépő új szabályozás gyökeres változásokat jelent, amelyek az érdekvédők szerint elfogadhatatlanok, ráadásul sok helyen időt se hagynak a gondolkodásra – hívja fel a figyelmet az Index.

Február 28-a az utolsó határidő, ameddig minden egészségügyi dolgozónak nyilatkoznia kell, elfogadja-e új jogviszonyát. Sokan viszont úgy kénytelenek dönteni, hogy a mai napig nem tájékoztatták őket a pontos feltételekről, nem tárták eléjük a szerződést, amelyet alá kéne írniuk.

Az egyik egyetem munkatársa a portálnak azt sérelmezte, hogy munkáltatója nem biztosítja számára a törvényben előírt 30 napos gondolkodási időt. Ennyivel hamarabb kellene megkapnia a szerződéstervezetet, de egyelőre csak annyit közöltek vele, mikor kell aláírnia. A jogsértés miatt több munkavállaló pert is indít az egyetem ellen.

Ez sajnos nem egyedi eset, rengeteg helyen adnak az előírtnál sokkal kevesebb időt a mérlegelésre. A portál idézi egy másik, vidéki egyetem tájékoztató levelét, amely szerint munkatársaik február 22-től tekinthetik meg elektronikusan a szerződéstervezetet, és legkésőbb 26-ig már el is kell látniuk kézjegyükkel azt, ha szeretnék megtartani az állásukat.

Az Indexnek ugyanakkor a Semmelweiss Egyetem azt írta, már tavaly december óta „folyamatosan tájékoztatják” dolgozóikat a jogszabályi rendelkezésekről.

Tömegek hagyhatják el az egészségügyet

A változásokat a szakszervezetek már korábban élesen elutasították. Összefogás az Egészségügyért Akciószövetség néven az ombudsmanhoz és nemzetközi szervezetekhez fordult. Az Akciószövetség öt nagy ágazati érdekvédelmi szervezetet tömörít, többek közt Magyar Orvosok Szakszervezetét és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét is.  Szerintük az új jogviszony két pontja az Alaptörvényt is sérti: megszünteti az egészségügyi dolgozók kollektív alkuhoz való jogát, és korlátozza a sztrájkhoz fűződő alapvető jogát is. Ennek értelmében arra kérik az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az októberben elfogadott jogszabály felülvizsgálatát.

Egy tavaly ősszel készült, 30 ezres körben végzett felmérés szerint a szakdolgozók fele az új jogviszony miatt kihátrálna az állami egészségügyből, sokan pedig teljesen el is hagynák a pályát. A vészjósló adatokról Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke beszélt októberben, az Újpest TV „Korrekt” című műsorában.

 

 

Az orvosok között még rosszabbak az arányok: a Magyar Orvosi Kamara közel nyolcezer kollégájuk véleményét kérte ki a jogszabály elfogadása után. 77 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi formájában nem írná alá a szerződést, 40 százalékuk pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is.