Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter igen érdekes kijelentésekkel ajándékozta meg a Kossuth Rádió hallgatóit vasárnap. Az MTI szerint a politikus a koronavírus-járvány kapcsán azt hangoztatta, hogy a járvány “markánsan megmutatta” nemcsak az egyes emberek jellemét vagy a pártok viszonyulásait, hanem azt is, ami az egészségügyben korrigálandó, ami évtizedek alatt halmozódott fel, és nem sikerült a mai napig megoldani.
Ami a pártokat illeti, Kásler szerint
az ellenzék azért támadja őt, mert megvallottan hívő, magyar ember.
Az véletlenül sem játszhat közre a kritikákban, hogy a miniszter “szórakoztató történetnek” nevezte egy 32 éves, agyhártyagyulladás miatt életét vesztő édesanya halálhírét, vagy hogy a járványhelyzet legsúlyosabb heteiben rengeteg, komoly betegséggel küzdő, állandó ápolásra szoruló embert zavartatott haza a kórházakból, teljesen indokolatlanul, majd mindezt megpróbálta az orvosok hibájaként beállítani.
Kásler Miklós fikciónak tartja, hogy a rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést. Hangsúlyozta: a daganatos betegek közül mindenkit el kellett látni a járvány első percétől kezdve. A panaszokat állítása szerint minden esetben azonnal kivizsgáltatta, még akkor is, ha azok indokolatlanok voltak.
“Jogorvoslatot lehet kérni a betegjogi képviselőnél, a főigazgatónál vagy az egészségügyért felelős minisztériumban, de idáig egyetlenegy bejelentés sem érkezett. Igaz, a Nemzeti Népegészségügyi Központba azért befutott 16 panasz”
– tette hozzá a miniszter.
A Kásler által fikcióként emlegetett helyzet ugyanakkor sok daganatos beteg életét keseríthette meg – emlékeztetett a Népszava.
A lap szerint így járt az az ötgyerekes, mellrákkal küzdő 38 éves nő is, akinek tavaly decemberben el kellett távolítani egyik mellét – és bár a másik mellben is találtak elváltozást, de a járványhelyzet miatt a kórházban nem végeztek rajta alaposabb vizsgálatot. Lemondták időpontját, később pedig tucatnyi onkológus utasította vissza a nő szűrését.
Az ellátórendszer kényszerű leállása pedig a még nem azonosított daganatos beteg életesélyeit is ronthatta, mivel ők sem jutottak időben diagnózishoz.
A miniszter – aki maga büszkélkedett el az interjúban azzal, hogy 26 évig vezette az onkológiai intézetet – elég rendhagyó szakmai megállapítást közölt a rádióműsorban:
“Az emlőrák szűrését, a mammográfiát lehet, hogy halasztották az intézmények, de ennek nincs következménye.”
Ezek alapján Kásler szerint mindegy, hogy valakinél heteken vagy csak hónapokon belül fedezik fel a daganatot. Pedig az egészségügyi oldalak és a szűréseken osztogatott felvilágosító anyagok egyöntetűen hangsúlyozzák:
az emlőrák gyógyításának sikere nagyban függ attól, milyen korán veszik észre a betegséget, és kezdik meg a kezelést.
Kásler Miklós az interjúban arról is beszélt, hogy át kell gondolni a Szent László Kórház és a légzőszervi betegségekkel foglalkozó Országos Korányi Pulmonológiai Intézet finanszírozását, mint a két olyan intézményét, ami koronavírusos betegeket kezel. A miniszter szerint a kórházak mögé is regionális központokat, hálózatot kellene építeni.