Nagy a felháborodás az Izzó lakótelepen élők körében, miután a Megyeri úti temetőbe a közelmúltban jelentős mennyiségű földet, törmeléket, zúzalékot szállítottak, amelynek magassága eléri a hat métert. A környéken, ahol iskola, óvoda is van, szállt a por, a teherautók zaja kora reggel felverte a nyugalmat. Az újpesti önkormányzat intézkedett a helyzet megszüntetése érdekében.
Amint arról helyszíni felvételeink is tanúskodnak, a teherautók hatalmas porfelleget hagyva maguk mögött szállították oda a különböző összetételű anyagot. A fuvarozással és a lerakással azt követően hagytak fel, hogy szerkesztőségünk érdeklődött a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-nél arról, mi történik a temetőben. A BTI a fővárosi önkormányzat 100 százalékos tulajdonú cége a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt.-hez tartozik, ahonnan a következő magyarázatot kaptuk. „A területen egész évben magas a vízállás, és a mocsaras környezet megszüntetése érdekében a BTI Zrt. engedélyezte termőföld, sóder, homok és töltésföld tárolását, deponálást határozott idejű szerződéssel.”
Rádi Attila városüzemeltetésért felelős alpolgármestertől megtudtuk, az ügyben a főépítészi iroda, a közterület-felügyelet is eljárt, a BTI állításával szemben a következőt állapították meg: „A 2003-ban és 2009-ben készült légi felvételeken is látszik, hogy az adott terület nagy része száraz, bokrokkal, fákkal benőtt, füves terület és nem mocsár. ” A helyszíni szemle során 2-6 méter magas terepfeltöltést, földdeponálást tapasztaltak, ami nem felel meg az épített környezet védelméről szóló törvénynek. Ez kimondja, hogy a különböző területek, köztük a burkolt és zöldfelületek is csak jellegük szerinti rendeltetésüknek, a vonatkozó hatósági előírásoknak és engedélyeknek megfelelő módon használható. Márpedig az építőanyag tárolása nem felel meg a kegyeleti céloknak.
.jpg)
„Az igazgatási főosztály nem jogerős határozatában elrendelte a temető funkciójától eltérő használat megszüntetését, a deponált föld elszállítását és az eredeti állapot helyreállítását” – tudtuk meg az alpolgármestertől.
A határozat indoklásában az is olvasható, hogy a temető működtetője gazdasági szempontokat tartott szem előtt, amikor a területet bérbe adta a földlerakást végző vállalkozásnak. Az ügyben kerestük Trippon Norbertet, újpesti szocialista politikust, a BTI felügyelő bizottságának elnökét, aki lapzártánkig nem válaszolt.
Por, zaj, szennyezés
A deponálás miatt keletkező szennyeződésről gyökeresen eltér a BTI és az ott élők véleménye.
BTI: „A távolságon kívül nagy mennyiségű élő növényzet biztosítja, hogy zaj és porártalom a környezetet ne terhelje, illetve a tárolt anyagok a környezetre nem jelentenek veszélyt. A mocsaras terület szaga és a rovarok mennyisége jelentett komoly környezeti terhelést, míg a BTI Zrt. a föld deponálása során ezt meg nem szüntette. Ezzel a tevékenységgel a BTI Zrt az ott élő lakosok szempontjából az élet minőségét nem károsítja, inkább pozitív hatással bír.”
Nagy György mérnök és felesége:
– Azért szeretjük az Izzó lakótelepet, mert itt jó a levegő. Aránylag messze esnek az épületek a forgalmasabb utaktól. Egyik oldalon a Megyeri temető, másikon a Farkas-erdő van. Mindketten allergiától szenvedünk, a feleségemnek súlyos asztmája is van. Júniusban, amikor elkezdték idehordani a temetőbe a földet, vagy mit, (nem tudjuk, hisz a színe alapján biztosan nem termőföld) még hozzánk, a 10-ik emeletre is feljött a por. Bezárt ablakok mellett fulladoztunk. Végzett bármilyen hatóság vizsgálatot, hogy milyen por-terhelés éri az itt lakókat? Ráadásul volt, hogy reggel 7-kor kezdték a munkát és este 7-ig folytatták. A teherautók 5 percenként hozták az anyagot, egy kanalas munkagép pedig egész nap terítette. Volt, hogy szombaton is dolgoztak. Amikor 2008-ban idehordták a metró-sittet, éjszaka is dolgoztak. Akkor a lakók feljelentették őket, és abbahagyták ezt a tevékenységet. Úgy látszik, most újra megengedték nekik.
Vogl Antalné nyugdíjas:
– 25 évvel ezelőtt, amikor ideköltöztünk, valóban volt itt a temető hátsó részén egy laza talajú terület. Állítólag amikor Káposztásmegyer II-es ütemét építették, feltöltötték az ott folyó patakot és annak a vize keresett és talált erre utat. Aztán feltöltötték a terület egyik részét és akkor már nem állt meg itt a víz. Amikor 2008-ban idehordták és 1,5 m vastagságban elplanírozták a 4-es metró építéséről idehordott darált betont, teljesen felszáradt a talaj. Úgyhogy nem értem, miért kellett most még 6-7 méter magasan rátölteni ezt a sittet, vagy mit. Engem rettenetesen megijesztett az a zaj, amikor elkezdték ezekkel a nagy billenős teherautókkal idehordani a törmeléket. Hatalmasakat döng a plató hátsó lengőajtaja, amikor leönti az anyagot a sofőr, és a mázsás vasajtó visszacsapódik. Először azt hittem, leszakadt valami a házról. Nekem ebben a temetőben nyugszik a férjem és a fiam is. Depót akarnak itt fenntartani? Miért nem parkosítják inkább? Már az sem szép látvány, hogy a régi kerítés hulladékát, a szétbontott sírokat és a temető szemetét itt tartják, most meg még sitt lerakó is lesz? Felháborító!
Horváth Mónika pedagógus:
– Felháborító az az arcátlanság, hogy bizonyos vállalkozók milyen áron akarnak anyagi hasznot szerezni mások kárán. Nem érdekli őket, hogy itt temető van, lakótelep, iskola és óvoda is. A Szűcs Sándor Általános Iskolában a gyerekeket kiemelten a környezet védelmére tanítják, ehhez képest mit látnak? Törmelékhegyet fák, bokrok helyett. Nem beszélve a Dalos óvodáról, ahol a széljárás miatt a picik is szívják ezt a port, amely ki tudja, honnan származik, milyen anyagból van? A ház előtti parkolóban az autókat egy nap alatt belepi a por. Itt több játszótér is van. Ha az autók így néznek ki, mit szívhatnak be a kisgyerekek, a lakók?
Milyen lehet egy temetés, ahol a gyászolók a könnyeik helyett a port nyelik, a gyászbeszéd helyett a munkagépek zaját hallgatják. Cinikus, embertelen, felháborító hozzáállás, bárki is engedélyezte ezt…