Mire emlékezünk október 23-án? Miért az egyik legfontosabb ünnep hazánk számára az 1956-os forradalom? Hogyan őrizzük a forradalom és a szabadságharc eszményét?
Aktuális kérdések, és naiv módon úgy érezhetjük, ’56, a kommunizmus leverése kísérletének emlékezete sohasem szürkülhet be a többi ünnep közé. Köztudottan heves összecsapások történtek a megszálló oroszok, a Corvin köziek és a Széna téri srácok között, a szabadságharcosok a Magyar Rádiót is elfoglalták. Azonban itt, Újpesten is azonnal mozgósították magukat az Újpesti Srácok. Íme néhány szemelvény a mi ’56-unkból:
Október 24-én a rendőrség előtt lelövik Polcz Béla budapesti diákot, aki társaival együtt röpcédulákat oszt teherautóról. A forradalom első újpesti halottját a Városháza melletti térre viszik teherautón. A tömeg kötelekkel, lovakkal ledönti a szovjet katona szobrát, ennek talapzatán ravatalozzák fel a diákot. Nemzeti színű zászlóval takarják le, „Meghalt a szabadságért” – felirattal.
Az egybegyűltek Forradalmi Bizottságot választanak, melynek elnöke dr. Rajki Márton ügyvéd, október 26-tól ez a Forradalmi Bizottság irányítja Újpest életét. Létrehozzák a Nemzetőrséget, a munkahelyeken sorra alakulnak a forradalmi munkástanácsok.
1956. október 28-án ÁVH-sok szállják meg a helyi rendőrség épületét, a polgárőrök belőnek a rendőrökre. A kijárási tilalom ellenére a Tanácsháza előtti téren népgyűlés választja meg azt a küldöttséget, amit a kormányhoz küldenek. Vasárnap dr. Rajki Márton lemond a Forradalmi Bizottság elnöki tisztségéről. Az új elnök Kósa Pál lesz.
Október végén az újpesti egységek részt vesznek Mindszenty József hercegprímás Budapestre kísérésében és a prímási palota őrzésében. Az újpesti fegyveres alakulatok létszáma eléri a 800 főt. A felkelők között megtalálhatóak a folyamőr laktanya matrózai is.
November 1-től rendkívül heves harcok zajlanak Újpesten, mivel a szovjet alakulatok északról, Újpesten át törnek előre a páncélosaikkal. Közel kétezer fegyveres harcol Újpesten. Harcok dúlnak az északi összekötő vasúti hídnál, ahol hat szovjet tank foglal lőállást, több épület megsérül.
A Könyves Kálmán Gimnázium épülete lesz a felkelők főparancsnoki épülete. Az alagsorban lőszer- és fegyverraktárt rendeznek be. Az udvaron felállítanak három páncéltörő ágyút. November 7-én már a Víztoronynál tartanak az összecsapások, majd a szovjet csapatok áttörik az Árpád útnál kiépült védvonalat. A Könyves Kálmán Gimnáziumnál a felkelők, Somlyói Nagy Sándor vezetésével, Molotov-koktélokkal támadják a szovjet tankokat. Az újpesti fegyveres harcok során mintegy húsz szovjet katona esik el.
A gimnázium tankágyúzása elől Csete István fegyveresei a Kilián tanonciskolába, Somlyói Nagy Sándor alakulatai pedig az öreg temetőbe vonulnak vissza. Rövidesen feladják a reménytelen küzdelmet. November 12-én a Forradalmi Bizottság tagjait az újpesti városházán letartóztatják. A megkötözött foglyokat páncélkocsikon elhurcolják.
(Írásunk Hirmann László gyűjtése alapján készült.
Fotók: Dr. Paulus Alajos / Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény)