Végtelenül szeretek két gyönyörűséget: Budapestet és Újpestet. Budapest idén 150 éves, 1873-ban összeházasodott Pest, Buda és Óbuda. Ekkor Budapest Európa kilencedik legnépesebb városa volt. 1873 után Európa leggyorsabban fejlődő városa. 1910-ben 880 ezer lakosa volt, ebből a hugica, Újpest városában 55 ezren éltek. Az egyesülés előtt három évvel alakult meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amely a főváros építészetének szíve-lelke volt, vezetője gróf Andrássy Gyula miniszterelnök lett, ezzel is jelezve az ügy fontosságát.
Budapest Európa egyik legszebb városa, a világörökség része a Duna-part látképe, a budai Várnegyed, az Andrássy út és a Millenniumi földalatti vasút, Anglia után földrészünk második metrója. 150 éve ezen férfiak éltek és alkottak a városalakítás idején: Hollán Ernő (utcanév), Reitter Ferenc (utcanév), Szentkirályi Mór (utcanév), Gerlóczy Károly (utcanév), báró Podmaniczky Frigyes (utcanév), aki polgári büszkeségből elhagyta bárói rangját, mint Jókai Mór, aki szóvégi, nemesi ipszilonját dobta el 1848-ban, forradalmi hevületből. E férfiúk közé sorolhatjuk gróf Széchenyi Ödönt, István ifjabb fiát, akinek érdekes életútja volt, Magyarországon és az Oszmán Birodalomban megszervezte az állami tűzoltóságot. Kresz Géza (utcanév) pedig a mentőszolgálatot. Fővárosunkban áll Európa egyik legnagyobb zsinagógája, az Országház a világ harmadik legnagyobb parlamentje. Budapest a világ legtöbb gyógyforrásával rendelkezik, nyolcvan geotermikus forrás tör fel itt.
Budapest hugicája, Újpest 1907-ben rendezett tanácsú város, 1929-től lett megyei várossá. Újpest nagyközség jótevője gróf Károlyi István, neki köszönhetjük például a róla elnevezett Nyár utcai kórházat. Jó harminc éve feleségem nagymamája, Jaksa Istvánné egy hétfői napon elhunyt a kórházban. Kedden jött egy távirat a kórházból Jaksa Istvánnénak címezve, azzal a szöveggel, hogy Jaksa Istvánné meghalt.
Újpest leghíresebb vezetői Ugró Gyula, az első polgármester és Semsey Aladár, akinek sírját most újítják fel a Megyeri temetőben. Nemrégiben Újpest összes polgármestere domborművet kapott a Városháza falán. Lapunk más cikkében is szerepel, de nem hagyhatjuk ki Babits Mihályt, aki az 1911-1912-es tanévben a Könyves Kálmán Gimnáziumban tanított, s most avatják fel kis utcáját a gimnázium mellett. Babits általam leginkább szeretett versében, az „Esti kérdés”-ben fogalmazza meg az örök dilemmát: : ”Miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?”. Nem felejtkezhetünk meg nagy újpesti költőnkről, a hedonista Berda Józsefről sem.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Kerületünk büszkesége az UTE 1885-ban (!) alakult. Itt nevelkedtek és játszottak az elmúlt több mint 130 esztendő hazánk legjelesebb focistái. Újpest Nagy-Magyarország negyedik legnagyobb ipari városa volt Budapest, Pozsony és Temesvár után. E négy városból 2:2 az arány, kettő nálunk van, egy Szlovákiában, s egy Romániában.
1950. január elsején létrejött Nagy-Budapest, ekkor 7 várost és 16 nagyközséget csatoltak Budapesthez. Újpest városából a főváros IV. kerülete lett. Feleségem 1949 novemberében született Újpesten, én 1950 májusában, már Budapesten. Mindig cukkolom, hogy ő vidéki lány, nem úgy, mint én, aki budapesti srác vagyok.
Isten áldja szerelmemet, Újpestet!
Majláth Mikes László