Ki gondolta volna, hogy éppen az időjárás, a pénteki szakadatlan hóesés miatt kell új helyszínt választani az Újpesti Téli Fesztivál Szent István térre tervezett télűző mulatságának? Kisebb területen, de a résztvevők nagy elszántságával, hatalmas gyermeksereggel és sok nézelődővel tartották meg végül a mulatságot.
Káposztásmegyeren, a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ épülete előtt, a hótól megtisztított udvaron, már jóval fél három előtt kíváncsiskodó iskolások és járókelők figyelték az előkészületeket. Pattogott a tűz, átellenben, elektromos fűrésszel óriási jégtömböt faragott a jégszobrász és segítője. Rövid idő alatt felismerhető alak láttatta magát: egy marcona tekintetű torzonborz busó-fej nézett a gyerekekre.
Pár perc múlva, nagyhangú vásári kikiáltók érkeztek az utca túloldaláról a térre. A nagy hó miatt gólyalábak nélkül vágtak át a zebrán, a nagy forgalmú utcában nem kis derültséget okozva. Mint mondták, kurta lábon jöttek, a kurta lábúak közé. A kikiáltók mindjárt hozzá is láttak a télűző mókához. Rövid idő alatt kipirult, vidám gyermeksereg énekelt, senki sem fázott. Nagy nevetések kísérték a tél elűzésének programját. Több legény és kislány pillantása ugyan elárulta, marasztalnák a telet, örülnek a hónak, ráadásul félkészen áll az udvarion több hóember. De hát a hagyomány az hagyomány,viszlát tél!
A lelkes csapat a kikiáltókkal a Hull a pelyhes fehér hó ének dallamára költött új szöveget, oly módon folytatva: „…menj el kedves Télapó! Rögtön szedd a sátorfád, minden gyermek tavaszt vár!”
A dalt többször elénekelték, hogy biztosra menjenek. Majd kezükben a saját készítésű kiszebábot magasra tartva, többen busó-maszkot öltve, körbejárták a tüzet, és rigmusokban űzték el a betegséget, behívták helyére az egészséget. A maskarások vezényszavát repültek a kiszebábok, majd vidám táncot jártak a tűzben.
A mókának ezzel nem volt vége, illatos fánkok kerültek az asztalra. A gyerekek jóízű falatozása zárta a vidám délutánt. Közben elállt a hóesés.
Holnap, szombaton délelőtt a Szent István téren lesz a télűző mulatság második felvonása, mert szívünk lassan tavaszt vár…
–B. K.