Külföldi mezőgazdasági munkásokkal és dél-koreai dolgozókkal védi a kormány a magyar gazdaságot

  •  
  •  
  •  

„Ritka a politikában az ilyesmi, de személyes vállalásomnak tekintem, hogy annyi munkahelyet hozzon létre a kormány, amennyit a járvány elvitt”

– ígérte ismét Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában a mai napon. A kormányfő nem első alkalommal hangoztatta ezt a szlogent, ám most minden eddiginél jobban nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire is gondolja komolyan.

Már a Prohuman munkaerő-kölcsönző céggel aláírt stratégiai szerződés sem hagyott sok kétséget azzal kapcsolatban, hogy a kormány folytatni kívánja-e a magyar gazdaság olcsó, a magyar bérek mesterséges letörésére is kiválóan alkalmas külföldi munkaerővel való feltöltését, ahogy azt a vírushelyzet előtt megszokhattuk. A héten szárnyra kapott sajtóhírek azonban szemernyi kétséget sem hagynak azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatnak a magyar munkavállalók a kabinettől.

A Magyar Hang az Mfor nyomán számolt be arról, hogy szerdán éjszaka a Magyar Közlönyben megjelent egy friss rendeletmódosítás, amely a mezőgazdaság munkaerő-problémájára hivatott rendhagyó megoldást kínálni. Eszerint a szomszédos államok állampolgáraira vonatkozóan azok esetében, akik az agrárágazat munkaerőigényének biztosítása céljából utaznak be, az országos rendőrfőkapitány új szabályokat hozhat.

Nem is kellett sokat várni rá, hogy Balogh János módosítsa az eddigi rendelkezéseket, és intézkedése nyomán

a szomszédos állam állampolgárai vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok a mezőgazdasági munkavégzés céljából az ORFK által kijelölt határátkelőhelyen beléphetnek az országba, ha a munkáltatójuk a tervezett belépés előtt legalább 48 órával értesíti erről a határrendészeti kirendeltséget.

Öröm az ürömben, hogy a vendégmunkásokat legalább megvizsgálják a határon, és csak azokat engedik tovább, akiknél nem merül fel a COVID-19 fertőzés gyanúja. Az országba való belépéshez érvényes munkaszerződés vagy a munkaviszony fennállásáról szóló igazolás is szükséges.

Ez a gyakorlat már ismerős lehet a határ menti ingázás eddigi járványhelyzeti szabályozásából, ám ebben az esetben nem csak a határ 30 kilométeres körzetéből,

hanem távolabbi régiókból is érkezhetnek vendégmunkások.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a külföldi munkaerőre leginkább a kertészeti ágazatok betakarítási munkálataiban számítanak. A szervezet emlékeztetett rá, hogy a mezőgazdaságban az elmúlt években tapasztalt idénymunkaerő-hiányt a koronavírus-járvány tovább súlyosbította, ami a külföldi vendégmunkások elmaradásával még kiszámíthatatlanabbá vált.

„Fennáll a veszélye annak, hogy a szükséges munkaerő hiánya miatt értékes kertészeti termékek betakarítása marad el, ami nemcsak a gazdálkodók számára jelent károkat, hanem az ellátás biztonságát is veszélyezteti”

– írták, megjegyezve, hogy erre már példa volt a spárga- és a szamóca-betakarítás területén.

„A magyar gazdálkodók számára elsődleges a magyarországi munkaerő alkalmazása, és üdvözlik az ez irányú kormányzati segítő lépéseket, ugyanakkor a külföldi példák is azt mutatják, hogy a járvány miatt más iparágakból felszabadult munkaerő nehezen vagy egyáltalán nem tudja helyettesíteni a mezőgazdasági idénymunkásokat”

– érvelt a kamara a külföld munkaerő behozatala mellett, ami adott esetben akár elfogadható is lenne, ha a korábbi években már nem jelentkezett volna a kirívó munkaerőhiány az ágazatban, és ennek mérséklésére bármiféle észszerű, hatékony – a külföldi vendégmunkások tömeges behívásától eltérő – lépést is tett volna az állam.

A Magyar Hang emlékeztet arra, hogy az Agrárminisztérium még a járvány kezdetén elindította a „Munkaszüret” fantázianévre hallgató honlapját, amivel az állásokat vesztett egyetemistákat és vendéglátókat szeretnék összekötni a napszámosok nélkül maradt mezőgazdasági vállalkozókkal. A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy

egyrészt nem életszerű ez a fajta pályamódosítás, másrészt a szükséges szakértelmük sem lenne meg a feladathoz.

A beutazási tilalom sem akadály

Ugyancsak szerdán pattant ki a hír, miszerint az SK Innovation engedélyt kapott arra, hogy komáromi telephelyére

250 dél-koreai vendégmunkást hozzon be április 5-én, a járványhelyzet kellős közepén.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azzal próbált a kormány által hozott beutazási tilalmat semmibe vevő döntés ellen érvelni a törvényhozásban, hogy a cég eddig 177 milliárd forint értékben fektetett be hazánkban, illetve 2500 embernek ad majd munkát. Az engedély pedig ahhoz kellett, hogy

„a gyárépítéshez nélkülözhetetlen, speciális tudású technikusait Magyarországra hozza”.

Stummer János jobbikos országgyűlési képviselő a közösségi médiában – a romániai vendégmunkások beengedésével együtt – éles hangon kritizált a lépést. Mint bejegyzésében fogalmazott:

„És azzal az ócska dumával jönnek most, hogy ez a 250 koreai olyat tud, amit ebben az országban senki? Ugyan, miniszterelnök úr, ne nevettessenek már bennünket. A koreaiak sem űrhajót jöttek építeni, hanem akkumulátorokat és a románok se palántáznak szupersebességgel. Csak nekik nem kell annyit fizetni, mint a magyarnak, ugye…”

, , , , , , , , ,