Újpesten is, mint sok fővárosi kerületben, egymás mellett sorjáznak a lakótelepek. Többségük állami beruházásból épült az úgynevezett átkosban, folyamatos fejlesztésük azonban már a rendszerváltás utáni időszakra esik.
Városunkban a káposztásmegyeri lakótelep a legnagyobb, de szólhatunk a Pozsonyi utcai, a helyiek által Szellemtelepnek nevezett terület is. Óriási lakótelep épült a Deák Ferenc utca és a Rózsa utca környékén is. Többségükre a paneles építkezés, illetve a nagyon magas, általában a tízemeletes megoldás a jellemző.
A háború előtt épült lakások egy részét az Újpesten megtelepedett nagyvállalatok a saját dolgozóik részére építtették. Más módon is próbáltak alkalmazottaik életminőségén javítani, szórakozási, kulturális, sportintézményeket működtettek számukra. Közös érdeke volt ez a felvilágosultan gondolkodó gyárvezetőnek és a munkahelyéhez hű munkásnak. Mintául szolgálhattak az Újpestet alapító Károlyiak, akik lemondtak birtokaik egy részéről a település javára, és különböző szociális, egészségügyi, jótékonysági intézményeket alapítottak.
Később, a szocializmus korában megindult lakótelepi építkezések mellett egyes újpesti nagyvállalatok is építtettek dolgozói lakásokat. Így épült fel például szocreál stílusban a köznyelvben csak Mahart házként ismert ötemeletes, 144 lakásos ház az Árpád út elején. Párját a túloldalon, a másik ötemeletes lakóházat mintha indigóval másolták volna.
Az Egyesült Izzó is így gondoskodott dolgozói egy részéről az üveggyári házak megépítésével. Helyükön mára már új, korszerű lakópark létesült. Az Izzó azonban csak a későbbi évtizedekben kezdett valódi, nagy lakótelep építésébe. Szorgalmazója a cég legendás vezérigazgatója, Dienes Béla volt, aki a gyárban dolgozó több ezer ember lakhatási helyzetén kívánt javítani. Helyszínül a Károlyi grófok egykori virágzó mintagazdaságának területét jelölték ki a Megyeri temető, a kutatólaboratórium, a Szilas-patak és a Fóti út között.
A kivitelezés 1966-ban kezdődött, az 1975-ig átadott 930 lakás csaknem 80 százalékába az Egyesült Izzó munkatársai és azok családjai költöztek be. Az ebben az időszakban átadott házak a lakótelep nyugati részén, a Baross utca és a Káposztásmegyeri út közötti területen épültek fel. A négyszintes, kohósalaktéglából épült szalagházakban 49-56 négyzetméteres, kétszobás, erkélyes lakások kaptak helyet. Figyelemre méltó a később épült házak közül a Reviczky utca 40. és 42. szám alatt álló épület, amelynek dekorációját a pályáját az Egyesült Izzó műszerészeként elkezdő, rövidesen szobrásszá vált Kossuth-díjas Mikus Sándor készítette.
Az építkezések a következő években is folytatódtak. A második ütemben 11 szintes házak is épültek, az akkor korszerűnek számító alagútzsalus technológiával. A lakások ekkor már jellemzően 63-69 négyzetméteresek, két és fél szobásak voltak, nagy erkéllyel. Az Izzó lakótelep mára már nem pusztán otthont ad az ott élőknek, hanem sokféle szolgáltatással szolgálja ki lakóit. Területén található a Dalos óvoda, a Szűcs Sándor általános iskola, bevásárlóközpontok, kisebb-nagyobb szolgáltató házak.