Október 21-ről 22-re virradó éjszaka éri el maximumát az Orionidák meteorraj, amelynek köszönhetően megfelelő körülmények között óránként akár 15 fénycsíkot is megfigyelhetünk az égen. Az égi jelenség, az év egyik leggyorsabb rajtagokat mutató csillaghullásának ígérkezik.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása szerint október 21-ről 22-re virradó éjszaka, az Orionidák maximuma idején ideális körülmények között óránként akár 15 meteor is feltűnhet az égbolton. Hajnali fél három a sötétebb égbolt mellett figyelhetők meg a hullócsillagok, amelyekből a legtöbbet ezekben a hajnali órákban láthatjuk.
„Október 21-ről 22-re, szerdáról csütörtökre virradó éjszaka tetőzik az Orionida meteorraj, amely az év egyik leggyorsabb rajtagokat mutató meteorraja. A raj október 2. és november 7. között aktív, gyakorisági maximuma környékén ideális körülmények között óránként mintegy 20 meteort láthatunk. A 2026-os maximum megfigyelését az éjszaka első felében erősen zavarja a fényes Hold, de október 22-én hajnali 2:35 körül a 80 százalékos megvilágítású Hold lenyugszik, így a hajnal előtti órákban már kedvezőbb körülmények között figyelhetjük a meteorokat. Az Orionidák különlegessége nemcsak nagy sebességükben rejlik: a meteorraj a híres 1P/Halley-üstökös által hátrahagyott törmelékből származik” – írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
A hullócsillagok megfigyeléséhez ezúttal sincs szükség távcsőre, sőt, szabad szemmel sokkal nagyobb égboltrészt lehet belátni, így nagyobb eséllyel vehetjük észre a felvillanó meteorokat, illetve a hosszú fénycsíkokat. Érdemes a városi fényektől távolabbi, olyan helyet keresni, ahonnan már jól belátható az égbolt, és a közelben nincs erős közvilágítás vagy más zavaró fényforrás. Fontos a türelem is, hiszen a szemünknek körülbelül 20-30 percre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon a sötéthez. Mivel október végén már hidegek lehetnek az éjszakák, a meleg, réteges öltözet és egy termoszban vitt forró innivaló is jól jöhet a csillagleshez.
Honnan érkeznek a Orionidák meteorjai?
„Az Orionidák meteorjai nem véletlenszerűen érkeznek a Naprendszer belső térségébe. A raj részecskéi a Halley-üstökös által korábbi napközeli elhaladásai során hátrahagyott por- és törmelékanyagból származnak” – írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Amikor egy üstökös közeledik a Naphoz, a felszíne felmelegszik, a benne lévő illékony anyagok pedig gázzá alakulva távoznak. A kiáramló gáz magával sodorja a felszínen található apró porszemcséket is, amelyek az üstökös pályája mentén szétszóródva hosszú időn át az űrben maradnak. Bolygónk évente kétszer is áthalad a Halley-üstökös által hátrahagyott törmelékfelhőn: az egyik ilyen találkozás októberben történik, ekkor figyelhető meg az Orionidák meteorraja.
Képek forrása: Svábhegyi Csillagvizsgáló, eszlelesek.mcse.hu
SZFM