A világbajnoki aranyérem ötvenedik évfordulóján az Újpest világklasszisára, Jóna Magdára emlékezünk.
Tizenhat évesen kezdett atletizálni az egykori Phöbus-nál (ma Újpesti Erőmű), futóként volt a legeredményesebb. A jó mozgású lányt hamar felfedezték a kézilabdások, az Újpesti Gyapjúszövő vállalat csapata csábította el a sportok királynőjétől, az atlétikától. Akkor még nagypályán játszott, de annak megszűnésével beolvadtak a kispályások közé.
Az Újpesti Gyapjú nem ért el nagy sikereket, mert ugyan Magda révén rengeteg gólt lőttek, de a csapat védekezése hagyott némi kívánni valót. Az 1958-as bajnokságban például 150 gólt szereztek, ami kimagaslóan a legtöbb volt a szezonban – a gólzáporos eredményekhez jelentősen hozzájárult Jóna Magda, a keménykötésű, technikás, gólra törő játékos. A kapunak háttal, nyújtott karral, fej fölül eleresztett svédcsavarjaitól rettegtek a védők és a kapusok.
1959 őszén leigazolta a Győri Vasas ETO, a csapattal bajnokságot nyert, Magda pedig 102 góllal a gólkirálynői címet is megszerezte. Nem véletlen, hogy a legendás edző, Török Bódog meghívta a válogatottba, és Magda három világbajnokságon is szerepelt, 1957-ben második, 1962-ben ötödik, 1965-ben, éppen ötven esztendővel ezelőtt, világbajnok lett. A világválogatott átlövő nyolcvanegyszer öltötte magára a címeres mezt, 204 gólt lőtt, svédcsavarjait ma is emlegetik.
Jóna Magda 1993-ban, ötvennyolc évesen hunyt el.
(gergely)