Augusztus 20-án az államalapításra és államalapító Szent István királyra emlékezünk. De ez a nap az új kenyér ünnepe is. Az idei nemzeti ünnep jelmondata a partnerség és a nyitottság, a közös múltban rejlő érték és az ígéret, hogy a hagyományainkból építkezve közösen formálhatjuk Magyarország jövőjét.
Az ünnep története
István uralkodása idején ünneppé avatta augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. Minden évben ezen a napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Élete végén, már betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon hunyt el. Így Szent István királyról augusztus 15-én emlékeztek meg, ez csak később módosult augusztus 20-ra: Szent László király tette át az ünnepnapot, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István király kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2-a lett. A pápa azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án, egy nappal Nagyboldogasszony napja után tart.
XIV. Kelemen pápa 1771-es naptárreformja több egyházi ünneppel együtt Szent István napját is kivette az egyetemes ünnepek közül. Mária Terézia ugyanebben az évben Magyarországon országos ünneppé nyilvánította augusztus 20-át, és Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot.
A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. A tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták haza, ma a budapesti Szent István-bazilikában őrzik.
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe is volt. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét. 1891-ben I. Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-től a középületek fellobogózását is elrendelték.
Szent István halálának 900. évfordulóján, 1938-ban emlékévet tartottak, az 1938. évi XXXIII. törvény egyértelműen kimondta: augusztus 20-a Szent István emlékezetére nemzeti ünnep.
Az Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját, augusztus 20-át nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény is Magyarország hivatalos állami ünnepeként, az egyik nemzeti ünnepként rögzíti augusztus 20-át.
Az idei ünnep jelmondata
Az ünnep hivatalos oldalán, az augusztus20.hu weboldalon ez olvasható: „Augusztus 20. jelmondata idén a partnerség és a nyitottság, a közös múltban rejlő érték és az ígéret, hogy a hagyományainkból építkezve együtt formálhatjuk Magyarország jövőjét. Mert mi magunk vagyunk az ország története.”
Kiemelt kép: korábbi fotó