Szombaton tartja alakuló ülését az új Országgyűlés, amelyen esküt tesznek a megválasztott parlamenti képviselők, megalakulhatnak a frakciók és a parlamenti bizottságok, valamint megválasztják az Országgyűlés új elnökét, alelnökeit és jegyzőit. A nap második felében várhatóan az új miniszterelnökről is dönt a parlament.
Délelőtt 10 órakor kezdődik az új Országgyűlés alakuló ülése, amelyet Sulyok Tamás köztársasági elnök nyit meg, majd az államfő felkéri a parlament legidősebb képviselőjét az ülés vezetésére. A korelnök munkáját a legfiatalabb országgyűlési képviselők segítik majd. Az ülés egyik legfontosabb mozzanataként a 199 megválasztott képviselő közösen tesz esküt. Az április 12-i országgyűlési választáson a Tisza Párt 141, a Fidesz-KDNP 52, a Mi Hazánk 6 mandátumot szerzett.
A nap folyamán a képviselők titkos szavazással választják meg az Országgyűlés elnökét, aki Magyar Péter korábbi bejelentése szerint Forsthoffer Ágnes lesz. Az államfő ezután tesz hivatalos javaslatot az új kormányfő személyére, Sulyok Tamás még április 15-én bízta meg Magyar Pétert az új kormány megalakításával. Az Országgyűlés várhatóan délután fél háromkor dönthet az új miniszterelnök személyéről.
Az alakuló ülésen a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény tárgyalása is sor kerülhet, és az ülés végén a parlament várhatóan dönt a parlamenti bizottságok összetételéről is. A napvilágot látott információk szerint húsz állandó bizottsága lesz a törvényhozásnak, tizennégyet a kormánypárt, hatot pedig ellenzéki vezethet majd.
Az ünnepi program ezt követően a Kossuth téren és a Parlament előtti rakparton folytatódik, ahol az ünnepélyes zászlófelvonás után beszédet mond a frissen megválasztott új kormányfő.
Az új kormány megalakulása:
Az új kormány megalakulására már a jövő héten sor kerülhet. A tervek szerint legkésőbb hétfőn vagy kedden megtörténhetnek a leendő miniszterek bizottsági meghallgatásai, amelyet az új kabinet megalakulása követhet.
A hamarosan megalakuló új kormány struktúrája szerint tizenhat minisztérium működik majd. A kabinet élén miniszterelnökként Magyar Péter áll, helyettese pedig Orbán Anita lesz, aki egyben külügyminiszteri feladatokat is ellát.
Magyar Péter leendő kormányfő fokozatosan ismertette az új kabinet tagjait, amely úgy tűnt, hogy április 30-án teljessé vált a kormánynévsorban két, addig még meg nem nevezett tárcavezető, a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter személyének ismertetésével.
Melléthei-Barna Márton azonban május 7-én bejelentette, hogy nem vállalja az igazságügyi miniszteri megbízást az új kormányban. Ennek oka, hogy sógora a párt elnökének, Magyar Péternek. A leendő miniszterelnök közvetlenül ezután jelezte, hogy május 8-án, pénteken ismerteti új jelöltjét a posztra.
Ennek megfelelően péntek délelőtt a leendő kormányfő bejelentette, hogy a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kéri fel igazságügyi miniszternek.
Az új kormány összetétele:
Miniszterelnökséget vezető minisztérium élére Ruff Bálint kerül, aki 2006-tól a Miniszterelnöki Hivatal munkatársaként, később a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium miniszteri kabinetfőnökeként dolgozott. A közéletben ismertté a Partizán Vétó című műsorában vált.
A Honvédelmi minisztériumot Ruszin-Szendi Romulusz vezetheti majd, aki a Magyar Honvédség vezérkari főnöke volt 2021 és 2022 között, előtte pedig a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkáraként tevékenykedett.
A Gazdasági- és Energetikai Minisztérium élére Kapitány István kerül, aki korábban egy évtizeden át a Shell olajvállalat globális alelnökeként dolgozott.
Orbán Anita lesz a külügyminiszter, aki a 2010-es éveket követően utazó nagykövet lett, illetve a Duna-menti országok energetikai együttműködési bizottságának elnökeként is tevékenykedett. 2021-től a Vodafone vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, majd a cég londoni központjában a kormányzati kapcsolatokért felelős vezető volt.
Lannert Judit kerül a Gyermek- és Oktatásügyi Minisztérium élére. A leendő miniszter közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel rendelkezik, emellett szociológiából PhD fokozatot szerzett. Több mint harminc éve foglalkozik oktatáskutatással, számos hazai és nemzetközi kutatási projektet is vezetett korábban.
A Szociális- és Családügyi Minisztérium élére Kátai-Németh Vilmos kerül, aki ügyvéd és aikidómester. Gyermekkorától látásproblémákkal küzdött. Középiskolai tanulmányait az Újpesti Bródy Imre Gimnáziumban végezte. 16 éves korában egy súlyos, örökletes retinasorvadás következtében látásának mintegy 97 százalékát elvesztette. Személyében a magyar történelemben első alkalommal tölthet be miniszteri tisztséget látássérült ember. Miniszteri céljai között szerepel, hogy a magyar állampolgárok születési helytől és származástól függetlenül egyenlő eséllyel férjenek hozzá a minőségi egészségügyi és oktatási ellátáshoz. Emellett kiemelt feladatának tekinti a rászorulók képviseletét, a szociális és gyermekvédelmi rendszer megerősítését.
Közlekedési és Beruházási Minisztérium élére Vitézy Dávidot kérte fel Magyar Péter. Vitézy Dávidot mindösszesen 24 évesen a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatói székébe helyezték, ezt követően 2016-ban a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatói székét foglalhatta el. 2020-ban a BFK élére került, majd az ötödik Orbán-kormányban közlekedési államtitkárnak nevezték ki. A 2024-es önkormányzati választáson a főpolgármesteri tisztségért is elindult, a Fidesz visszalépett a javára, de szűk különbséggel alulmaradt Karácsony Gergellyel szemben, azóta a Fővárosi Közgyűlés tagjaként tevékenykedett.
Lőrincz Viktória kerül a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium élére, akiről Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy önkormányzati és jogi tapasztalatai miatt méltóképpen tudja majd vezetni ezt a kiemelt jelentőségű minisztériumot.
Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztérium élére Bóna Szabolcs kerülhet. Az agrármérnök végzettségű szakember korábban elnyerte az év állattartója címet, dolgozott kárszakértőként is, majd a bankszektort követően ismét az állattenyésztés területén folytatta pályáját.
Az Élő környezetért felelős minisztérium élére Gajdos László kerülhet, aki a Nyíregyházi Állatpark – más néven Sóstó Zoo – alapító-igazgatójaként, valamint az intézmény sikeres vezetőjeként vált ismertté.
Kármán András lesz az új kormány pénzügyminisztere. Az 53 éves közgazdász 13 éven át dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban, a második Orbán-kormány idején pedig államtitkári tisztséget töltött be.
Hegedűs Zsolt töltheti be az egészségügyi miniszteri posztot az új kormányban. Hegedűs Zsolt magyar orvos, ortopéd sebész és politikus, aki szakmai pályáját az Egyesült Királyságban építette fel, majd 2015-ben hazatérve Magyarországon folytatta munkáját.
Magyar Péter Tanács Zoltánt kérte fel a Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetésére. Tanács Zoltán menedzserként és tanácsadóként szerzett tapasztalataira támaszkodva azt a feladatot kapja, hogy hozzájáruljon egy modern, digitális és innovatív Magyarország megteremtéséhez.
A leendő miniszterelnök Tarr Zoltánt, a TISZA alelnökét és európai parlamenti delegációvezetőjét kérte fel a Társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztérium irányítására. Tarr Zoltán tárcavezetőként a színház-, a tánc- és a zeneművészet, valamint a magyar film politikai befolyás alóli felszabadításáért és fejlesztéséért felelhet majd.
A belügyminiszter Pósfai Gábor lesz, aki újonc a politikai életben, hiszen korábban egy sportszerkereskedő cégénél, a Decathlonnál dolgozott 19 éven át. Hat évig vezette a cég magyarországi üzlethálózatát. 2018-ban pedig a francia multi őt bízta meg az osztrák üzlethálózat megalapításával és vezetésével.
Az Igazságügyi Minisztérium élére Görög Márta, a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja kerül.
Az új kormányfő dolgozószobája nem a Karmelitában lesz:
Az új kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita Palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – közölte még a választások után Magyar Péter, leendő miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök hét évvel ezelőtt, 2019 elején költöztette hivatalát a Budai Várban található, 1725 és 1736 között épült egykori karmelita kolostorba, amely később Várszínházként is működött, ezelőtt a miniszterelnökök dolgozószobája a parlamentben volt a Nándorfehérvár-teremben, amely eredetileg a képviselőház elnökének egykori irodája volt.
Nem költözik a Képviselői Irodaházba Magyar Péter frakciója:
Az új politikai erő tagjai nemcsak a Karmelita kolostorba, hanem a „magyar Fehér Háznak” is nevezett Képviselői Irodaházba sem kívánnak beköltözni. Döntésük mögött nem csupán logisztikai szempontok – például a megközelíthetőség – állnak, hanem egyértelmű politikai és történelmi üzenet is.
Állásfoglalásuk szerint nem kívánnak azonosulni azokkal a múltbeli hatalmi struktúrákkal, amelyek a rendszerváltás előtti korszakhoz köthetők. Az épület ugyanis korábban a Belügyminisztériumnak, az Államvédelmi Hatóságnak, valamint az MSZMP Központi Bizottságának is otthont adott.
Képek forrása: Országgyűlés, MTI
SZFM