Az utóbbi napok talán legnagyobb érdeklődést kiváltó híre volt, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 180 napra ideiglenesen újra engedélyezte a légi kémiai szúnyogirtást. De ki és miért tiltotta meg ennek a módszernek az alkalmazását, illetve miért volt szükség a vis maior jellegű visszavezetésére?
Az idei csapadékos nyáron a szinte konstans záporok és zivatarok különösen kedveztek a szúnyogpopuláció növekedésének. Az NNK és a katasztrófavédelem is ennek tudja be, hogy a Duna, a Tisza és a Körösök mentén rengeteg a vérszívó, ami nemcsak a nyaralni vágyók életét nehezíti meg, de lassan a mindennapi létezést is elviselhetetlenné teszi egyes régiókban.
A rossz idő mellett azonban úgy tűnik, más is közrejátszott abban, hogy ismét a légi kémiai irtás drasztikus eszközéhez kellett nyúlni.
Ki tiltotta be a légi irtást és miért?
A levegőből történő kémiai szúnyogirtást az Európai Unió 2019 júliusában tiltotta meg a tagállamok számára. Ugyanakkor a brüsszeli döntés előtt sem lehetett csak úgy összevissza permetezni a határt:
- Nyugat-Európában a legtöbb állam csak akkor vetette be a módszert, ha súlyos járványhelyzetet kellett vele megelőzni;
- Magyarországon pedig a természetvédelmi területeken eddig is szigorúan tilos volt a légi kémiai – és a biológiai – gyérítés, a vegyszer alkalmazását pedig engedélyhez kötötte az állam.
Az EU ugyanakkor nem jókedvében tiltotta be a módszert:
több kutatás is igazolta, hogy a Magyarország teljes permetezhető területén alkalmazott idegméreg a gyakorlatban keveset ért és csak ideiglenes megoldást jelentett a szúnyog-problémára.
Helyette viszont generál újakat. Ugyanis az irtáshoz használt szer nem csak az élősködőkre van hatással.
A méheket és a szúnyogokkal, illetve egyéb rovarokkal táplálkozó állatokat – fecskéket, békákat – szintén mérgezi, aminek köszönhetően ezek állománya is drasztikusan megritkult.
Ráadásul a vegyszerrel közvetlenül nem érintkező, mondjuk a permetezés ideje alatt levelek alatt lapuló szúnyogokra egyáltalán nincs hatással a méreg.
Mi az alternatíva?
Nyugaton a kémiai irtás helyett a levegőből történő biológiai, illetve a szárazföldi vegyszeres gyérítést alkalmazzák, 2020-tól pedig nálunk is ezt a két módszert kell meghonosítani.
A biológiai gyérítés nem a kifejlett szúnyogokat veszi célba, helyette megelőző jelleggel a lárvákkal igyekszik elbánni. A módszer nagy előnye, hogy kizárólag a szúnyogivadékokat támadja, az élővilág többi tagjában nem tesz kárt. Azonban a célzott beavatkozás gondos előkészítést és időzítést igényel:
- egy úgynevezett szúnyogtérkép segítségével előzetesen fel kell mérni a nagyobb, jellemzően vízparti populációs gócpontokat;
- a szórást végző repülőgépek így pontos GPS-koordináták segítségével, automatikusan képesek a kellő mennyiségű szerrel „megszórni” a problémás területeket.
Az sem mindegy, hogy mikor végzik el a kezelést, mivel a módszer a kifejlett rovarokra teljesen hatástalan, így ha későn kerül sor az irtásra, az akár teljesen hatástalan is maradhat. Amellett, hogy a megfelelő időzítés esetén akár teljesen felszámolhatja az adott szúnyog-populációt.
A szárazföldi permetezés meleg ködös eljárással történik: egy platós teherautóra szerelt motor magas hőfokon képez ködöt az irtószerből, melynek vivőanyaga nem mérgező. A keletkezett köd jól elterül, általában 5-15 percig, akár egy óráig lebeg a területen, ennek hatására a növények alatt megbújó rovarok ellen is hatékony. Az eljárás előnye, hogy egész éjszaka végezhető, viszont csak az érzékenyebb rovarokra van hatással, így a szúnyogok mellett más fajokban kevesebb kárt képes tenni.
Miért mondott csődöt az irtás az idei nyáron?
A papíron hatékony és kevésbé költséges eljárások mégis csődöt mondtak a hazai gyakorlatban. A 24.hu által megkérdezett szakértők szerint ennek oka
a katasztrófavédelem és az általa megbízott konzorcium felkészületlensége volt.
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa szerint azért van tehát szükség tűzoltásszerű permetezésre, mert
az illetékesek nem készültek fel időben a biológiai irtásra, amit még idén is nevetségesen kis mértékben, mindössze az esetek egy százalékában alkalmaztak.
A portálnak nyilatkozó Kőszegi Dániel, a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének elnöke a legnagyobb gondot abban látja, hogy
a munkát végző konzorcium tudta, hogy nem lesz légi irtás, ezért sokkal több földi gyérítést végző gépet kellett volna hadrendbe állítania, ami ennek ellenére nem történt meg.
A szakember szerint ráadásul az időzítéssel is mellé lőtt a Szerocor Konzorcium:
„Elkezdték egész éjjel irtani a szúnyogokat, pedig nem akkor van az aktív időszakuk, így ilyenkor nincs is megfelelő hatékonysága a kémiai irtásnak, csak az esti órákban.”
Kőszegi úgy véli, hogy a biológiai módszerrel sokkal komolyabb eredményeket lehet elérni, ám azt továbbra sem alkalmazzák megfelelően.