A labdarúgó-bajnokság első tavaszi fordulójában az Újpest megszégyenítő vereséget szenvedett hazai pályán. A Paks hat gólt rámolt be Balajcza kapujába, ezzel megásta Jos Daerden sírját. A belga szakember már nem az Újpest FC vezetőedzője, közös megegyezéssel elhagyta a Megyeri úti stadiont. A cudarul sikerült meccsről, a miértekről és a jövőről beszélgettünk Nagy Lászlóval, az olimpiai bajnok újpesti labdarúgóval.
– Szégyen – kezdte a beszélgetést a klub örökös bajnoka. – Az Újpest senki ellen nem kaphat hat gólt, otthon és idegenben sem! Sajnos a látottak alapján ki kell mondani, gyengék vagyunk, nem csoda, hogy a tabella második felében tanyázik a csapat.
– És akkor még nem is beszéltünk a pokolian nehéz sorsolásról. A Fradi a következő ellenfél, aztán az MTK, majd a Debrecen következik.
– Akár nulla pont is lehet a vége. Még szerencse, hogy az Eger és a Siófok is a mezőnyben van.
– Mi történhetett? Arról szóltak a hírek, hogy a felkészülés jól sikerült, mi több, egyre jobban játszik a csapat.
– Bevallom, én még soha nem hallottam egyetlen szakvezetőtől sem, hogy nem sikerült a csapat felkészítése. Persze, miért is vágná bárki is saját maga alatt a fát?
– Mit láttál a meccsen?
– Egy kiválóan futballozó Paksot, akik a harmadik gól után meg akarták szerezni a negyediket, az ötödiket vagy éppen a hatodik góljukat is. Mást nem, mert az Újpestet hiába kerestem. Csak lélektelen, futballozni, passzolni képtelen emberek futkároztak összevissza a pályán. Ez nemcsak kevés, de elfogadhatatlan újpesti mezben.
– Megoldást jelenthet, hogy Jos Daerdent felállították a kispadról?
– Én még vártam volna a menesztéssel, hiszen azért szép a foci, mert egyik hétről a másikra lehet csodát tenni, feledtetni a kudarcot. Ahogy mondani szokták: a Fradi–Újpest egy másik kávéház. Mindegy, hogy melyik csapat hogyan játszott korábban, hol áll a tabellán, a derbi az derbi. Bár az eszem azt diktálja, nincs esélyünk az Üllői úton.
(gergely)