Meglehetősen borúlátó interjút adott a Népszavának Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Szerinte az MKIK végig azon a véleményen volt, hogy minden szektort meg kell segíteni, nem csak azokat, amelyeket a válság súlyosan érint. A szervezetet 18 ezer cég kereste meg a javaslataival, amelyek aztán részben beépültek a “gazdaságvédelmi akciótervbe”.
Parragh úgy látja, hogy a kormányzati támogatásnak lehetnek “potyautasai” is, vagyis – olyanok, akiknek szerencsére nem okoz érezhető gazdasági veszteséget a mostani válság -, mégis igényt tartanának például a munkahely-megőrzési támogatásra. Ilyen lehet például az élelmiszer-gazdaság.
A GDP-csökkenéssel kapcsolatban Parragh nem szeretett volna pontos számokat mondani, de
jelentős visszaesésre számít, amely akár két számjegyű is lehet.
Meglepő, de a felméréseik azt mutatják, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak jobban sikerül túlélni ezt a válságos időszakot, mint egyes multinacionális cégeknek. Ennek oka az lehet, hogy számos esetben összefonódott a családi és a céges vagyon, de
ez így is többnyire csak két-három hónapra elegendő.
Ezzel szemben a multiknál a tulajdonos két hétre adja oda a forgótőkét, s utána dönt a további finanszírozásról.
A munkanélküliséggel kapcsolatban Parragh László arról beszélt, hogy a legtöbben – úgy 500 ezer ember – a külföldi munkavállalók közül vesztették el az állásukat. A 180 ezer diákmunkában foglalkoztatott közül is sokaktól megváltak, viszont azt egyelőre nem tudni, mi lesz a 70-80 ezer dolgozó nyugdíjas sorsa. A legtöbb helyen a kölcsönzött munkaerőt is szélnek eresztették. Közölte:
“A hivatalos statisztikák szerint a január-márciusi időszakban a munkanélküliség 52 ezer fővel nőtt, de azóta a számuk naponta 4-5 ezer fővel bővül.”
A szakember elismerte, hogy
“az álláskeresési járadék összege és folyósításának három hónapos időszaka nehézséget okoz a friss munkanélkülieknek, de ez is ösztönzőleg hat arra, hogy az emberek elhelyezkedjenek”.