Újpest Önkormányzata a Közlekedési és Beruházási Minisztérium megkeresésére alakította ki álláspontját arról a négy, az Otthon Start Programhoz kapcsolódó, korábban kiemelt státuszt kapott beruházásról, amelyek ügyében a tárca kikérte városunk véleményét. Az önkormányzat mind a négy esetben a kiemelt státusz megszüntetését kéri a kormánytól, és abban bízik, hogy a hasonló fejlesztésekre a jövőben csak teljes körű szakmai, településrendezési és társadalmi egyeztetési folyamat után kerülhet sor. Az önkormányzat október 5-én elküldött álláspontját a Városfejlesztési Bizottság tárgyalta és támogatta.
Újpest Önkormányzata nem látja indokoltnak fenntartani azokat a kiemelő rendelkezéseket, amelyeket négy, az Otthon Start Program keretében városunkban megvalósítani tervezett lakóingatlan-beruházás korábban megkapott, ezért azt kéri a kormánytól, a kiemelő rendelkezéseket szüntesse meg, egyúttal tegye lehetővé, hogy az esetleges további fejlesztési szándékokat az érintett helyi közösség és az azt képviselő önkormányzat egy teljes körű szakmai, településrendezési és társadalmi egyeztetési folyamat keretében vizsgálhassa. Ez áll abban a válaszlevélben, amelyet Újpest Önkormányzata október 5-én küldött el a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkárának és amelyet a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság tárgyalt és támogatott. Szemerey Samu államtitkár azért kereste meg városunkat, mert a szaktárca megkezdte az egyes kiemelt beruházások felülvizsgálatát, és ennek keretében kérte az érintett önkormányzatok véleményét az Otthon Start Programban tervezett kiemelt kormányzati beruházások kapcsán – mely Újpest vonatkozásában négy beruházást érint. Az önkormányzat álláspontjának tartalmát október 5-én, nyílt ülésen tárgyalta a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság.
Aradi utca-Lorántffy utca
Az Aradi utca 16-20. és Lorántffy Zsuzsanna utca 15/B-C. alatti ingatlant a 2026-ban kialakított szabályozás egyrészt rozsdaövezeti akcióterületi kijelöléssel érintette, másrészt az Otthon Start Programhoz kapcsolódó kiemelt beruházási szabályozás körébe vonta. Az ingatlan a hatályos Kerületi Építési Szabályzat szerint kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, itt önálló lakóépület nem létesíthető, a legnagyobb épületmagasság 11 méter, a minimális zöldfelület 25 százalék. A kiemelő szabályozás ehhez képest korlátozás nélküli lakásszámot, terepszint felett 60, az alatt 85 százalékos beépítettséget, valamint 33 méteres épületmagasságot enged, és csak a lakások feléhez rendel parkolóhelyet. A jelentős lakófunkció megjelenése a környező úthálózatot, a közterületi parkolást, a közműveket és a humán infrastruktúrát is terhelné, Újpest Önkormányzata szerint ezért a tényleges közműkapacitásokat tételesen vizsgálni kell, a szükséges fejlesztéseknek pedig még a többletigény jelentkezése előtt meg kell valósulniuk. Az előterjesztés emlékeztet arra is, hogy a beruházói háttérrel összefüggésben súlyos integritási kérdéseket felvető körülmények merültek fel, mindezekre tekintettel Újpest Önkormányzata a kiemelt beruházási státuszának fenntartását nem támogatja, és a rozsdaövezeti akcióterületi kijelölés fenntartását sem tartja indokoltnak.
Az Íves út keleti oldala
A képviselő-testület 2026 februárjában ebben az esetben is úgy döntött, hogy nem ért egyet a kormányzati kiemelt státusszal. A beruházó meghatalmazottjai ezután egyeztettek Újpest Önkormányzata főépítészével, tömbterveket mutattak be, szóban vállalásokat is jeleztek, de Telepítési Tanulmánytervet és megfelelően kidolgozott kérelmet nem adtak be, azóta pedig nem történt érdemi kapcsolatfelvétel. A bemutatott tömbtervek az épületek hozzávetőleges elhelyezkedésének megismerésére igen, a komplex településrendezési hatások értékelésére azonban nem alkalmasak, aminek azért van különös jelentősége, mert az ingatlanok a hatályos KÉSZ szerint intézményi rendeltetésű területen fekszenek, ahol lakás nem létesíthető: a szabályozás ezeket a területeket a helyi lakosság ellátását szolgáló igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális és más intézményi funkciók számára tartja fenn, 50 százalékos minimális zöldfelülettel. A kiemelő szabályozás ugyanakkor elsődlegesen lakófunkciót tesz lehetővé, a jelenleg ismert fejlesztési elképzelés pedig mintegy 300 lakással számol. Ez új humáninfrastruktúra-igényt generálna, és éppen olyan területet vonna el az intézményi fejlesztés lehetőségétől, amelyet a hatályos szabályozás erre a célra tart fenn. Ez az ellentmondás önmagában is a városrész egészére kiterjedő vizsgálatot igényel. Kiemelt szempont a zöldinfrastruktúra is. A tervezett beruházás környezetében erdősült, természetközeli, sűrű növényzettel rendelkező területek alakultak ki, amelyek egy összefüggőbb helyi ökológiai rendszer részeként értelmezhetők, a beépítés, a zöldfelületek feldarabolása így ezek állapotára is kedvezőtlen hatással lehet, és nem tekinthető jelenleg biztosítottnak a közparkok, játszóterek, kutyafuttatók és más közösségi-rekreációs funkciók kapacitása sem egy mintegy 300 lakásos fejlesztéshez. Az ingatlanok kiemelt beruházási státuszának fenntartását így Újpest Önkormányzat nem támogatja.
Népsziget
A Népszigeten található egyes ingatlanokat érintő kiemelő szabályozást Újpest Önkormányzata már az idén áprilisi társadalmi egyeztetéskor egyértelműen elutasította. A kiemelés ugyanis a jelenlegi 7,5, illetve 16 méteres épületmagasság helyett akár 56 méteres épületeket, egyes területeken 10 helyett 40 százalékos beépítettséget és közel 3 ezer lakás kialakítását engedné, azaz lényegében egy új városrész épülne. Az érintett ingatlanok ugyanakkor nagyvízi mederben helyezkednek el, árvíz idején a megközelítést biztosító úttest is víz alá kerülhet. Ez, a közművek működése és a terepszint esetleges megváltoztatásának hidrológiai, ökológiai következményei pedig együttes vizsgálatot igényelnek. A faállomány eltávolítása, az élőhelyek feldarabolása és a több ezer új lakó állandó jelenléte alapvetően megváltoztathatná a Népsziget jelenlegi természeti és rekreációs karakterét, miközben a terület infrastruktúrája nem felkészült egy ilyen típusú fejlesztésre. A csatornahálózat 150-200 méterre húzódik az érintett ingatlanoktól, a szükséges közműfejlesztések ezért további jelentős beavatkozásokkal járnának. Nincs megfelelő közösségi közlekedési kapcsolat, a közúti megközelítés pedig korlátozott. Egy közel 3000 lakásos fejlesztés jelentős személygépjármű-forgalmat generálna, miközben a kiemelő szabályozás a parkolóhely-követelmény csökkentését is lehetővé teszi. Ehhez társul az új lakosság által generált bölcsődei, óvodai, iskolai, egészségügyi, közösségi és rekreációs igény, amelyek megoldása nem vezethető vissza pusztán arra, hogy ki vállalja az egyes infrastruktúrafejlesztések költségét. A fejlesztés léptéke, a nagyvízi meder, a természeti értékek és a Népsziget rekreációs szerepe olyan alapvető adottságok, amelyeket egy állam és beruházó közötti megállapodás önmagában nem képes feloldani, ráadásul a beruházói háttérrel összefüggésben olyan körülmények is ismertté váltak, amelyek súlyos integritási kérdéseket vetnek fel, és egy, a hatályos helyi szabályozástól ilyen jelentős eltéréseket biztosító egyedi közjogi státusz felülvizsgálatakor ezt sem hagyható figyelmen kívül. Mindezek alapján Újpest Önkormányzata a Népszigetre tervezett beruházás kiemelt beruházási státuszának fenntartását határozottan nem támogatja, annak megszüntetését tartja indokoltnak.
Rózsa utca-Árpád út
Az Árpád út 121-147. és Rózsa utca 43. alatti ingatlan kiemelő szabályozásával kapcsolatban Újpest Önkormányzata az áprilisi társadalmi egyeztetés során szintén kifogásokat fogalmazott meg. Ezek elsősorban a fejlesztés intenzitását, a lakásszám növelésének lehetőségét és a parkolási következményeket érintették. A korábbi építési engedély 250 lakásra vonatkozott, a kiemelő szabályozás azonban mintegy 600 lakás kialakítását is lehetővé teheti. Az ingatlan jelenleg jelentős parkolási funkciót tölt be, amelyet a környező lakóépületek lakói is igénybe vesznek, a fejlesztés így egyszerre szüntethet meg parkolási kapacitást, és generálhat új igényt, a parkolókövetelmények 10–30 százalékos csökkentésének lehetősége ezért különösen aggályos. Újpest Önkormányzata ezért úgy ítéli meg, a tényleges parkolási következményeket a végleges fejlesztési program ismeretében, a környező közterületekkel együtt kell vizsgálni. Az áprilisi állásfoglalás óta ugyanakkor lényeges körülmény, hogy a beruházó képviselői felkeresték Újpest Önkormányzata Főépítészi Irodáját, és a korábban ismert, illetve a kiemelő szabályozás által megengedett paraméterekhez képest érdemben visszafogottabb koncepciót mutattak be. Ezt pedig Újpest Önkormányzata olyan változásként értékeli, amely alapot teremthet a további szakmai párbeszédhez. Hivatalos írásbeli kérelem és Telepítési Tanulmányterv ugyanakkor eddig nem érkezett, így a tényleges lakásszám, a beépítési intenzitás, a közlekedési és parkolási hatás, a humáninfrastruktúra-igény, valamint a zöldfelületi és csapadékvíz-gazdálkodási megoldások nem ítélhetők meg kellő bizonyossággal. Külön vizsgálandó az M3-as metró északi irányú fejlesztésével való esetleges térbeli kapcsolat is. A Fővárosi Önkormányzattól kapott tervanyagok alapján ez elsősorban az Árpád út felőli területrészt érintheti, ám ennek pontos következményei egyelőre nem állapíthatók meg, ezért a telek hosszú távú beépítésének véglegesítése előtt elkerülhetetlen a két fejlesztés összehangolása. A metrófejlesztés ugyanakkor nemcsak korlátozást jelenthet, de érdemben javíthatja is a terület jövőbeni közösségi közlekedési adottságait, mindezek alapján Újpest Önkormányzata az Árpád úti ingatlan esetében nem képvisel kategorikus elutasító álláspontot. A Főépítészi Irodán bemutatott visszafogottabb koncepció további vizsgálatra alkalmas lehet, de a kiemelt státusz jelenlegi formájának támogatásához nincs elég szakmai dokumentáció. Újpest Önkormányzata ezért írásbeli kérelmet és megfelelő részletezettségű Telepítési Tanulmánytervet vár a beruházótól, hogy tisztázhassa a fejlesztés tényleges paramétereit, közlekedési, parkolási, környezeti és humáninfrastruktúra-következményeit, valamint a metrófejlesztéssel való kapcsolatot, Ha ennek eredményeként a kerület érdekeivel összeegyeztethető koncepció alakul ki, kész a további érdemi egyeztetésére.
Valódi partnerséget!
„Összességében Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának álláspontja egyértelmű: a fent részletezett beruházásokra vonatkozó kiemelő rendelkezések fenntartását nem támogatjuk, azok megszüntetését tartjuk indokoltnak” – áll a levélben. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Újpest Önkormányzata általánosságban kizárná az érintett területek jövőbeni fejlesztésének lehetőségét, hiszen a négy beruházás megítélése között lényeges különbségek vannak. Három esetben olyan alapvető településrendezési, infrastrukturális, környezeti, illetve funkcionális kifogásokat azonosított, amelyek miatt a jelenleg ismert fejlesztési elképzeléseket sem támogatja, az Árpád úti ingatlan esetében ugyanakkor a beruházó által időközben bemutatott, visszafogottabb koncepció, valamint az M3-as metró meghosszabbítása olyan irányt mutat, amely megengedheti a további szakmai vizsgálatot. Újpest Önkormányzatának álláspontja szerint azonban valamennyi érintett terület esetében az a helyes eljárás, ha a kiemelő rendelkezések megszüntetését követően a fejlesztési szándékok a rendes településrendezési folyamat keretében lesznek vizsgálhatók. Ennek kiindulópontja pedig a beruházó konkrét kérelme és egy megfelelő részletezettségű Telepítési Tanulmányterv, amely alapján elvégezhetők a szükséges közlekedési, parkolási, közmű-, humán- és zöldinfrastruktúra-, környezeti és településképi vizsgálatok, lefolytathatók a szakmai, lakossági egyeztetések, és meghatározhatók a fejlesztés elfogadhatóságának feltételei. „Amennyiben e folyamat eredményeként valamelyik fejlesztés Újpest Önkormányzata számára elfogadható formában alakítható ki, a szükséges beruházói vállalások, infrastruktúra-fejlesztések, azok ütemezése és megfelelő garanciái Településrendezési Szerződésben rögzíthetők. Meggyőződésünk, hogy ennek kell megelőznie a fejlesztéshez szükséges szabályozási feltételek kialakítását, nem pedig fordítva. Újpest Önkormányzata tehát nem a fejlesztések lehetőségét kívánja lezárni, hanem azt kéri, hogy az egyes beruházások megítéléséhez szükséges szakmai, önkormányzati és társadalmi folyamatot állítsuk helyre. A kiemelt státusz megszüntetése ebből a szempontból nem egy fejlesztés végleges elutasítását jelenti, hanem annak biztosítását, hogy előbb szülessék meg egy szakmailag és helyben is elfogadható fejlesztési koncepció, és csak ezt követően kerüljenek kialakításra az annak megvalósításához szükséges szabályozási feltételek. Újpest Önkormányzata kész arra, hogy ebben a folyamatban a Kormánnyal, a Fővárosi Önkormányzattal és a beruházókkal szakmai alapon együttműködjön. Ennek alapja azonban csak a valódi partnerség, az önkormányzat érdemi bevonása és a helyi közösség érdekeinek megfelelő figyelembevétele lehet. Mindezekre tekintettel kérjük a Kormányt, hogy a felülvizsgálat eredményeként az Újpestet érintő, fent részletezett beruházásokra vonatkozó kiemelő rendelkezéseket szüntesse meg, és tegye lehetővé, hogy az esetleges további fejlesztési szándékok a teljes körű szakmai, településrendezési és társadalmi egyeztetési folyamat keretében kerüljenek megvizsgálásra” – áll a Szemerey Samu államtitkárnak írt válaszlevélben, amelynek tartalmát a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság elfogadta, és még október 5-én meg is érkezett a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz.
CSG