Amióta 1950-ben Újpestet a Fővároshoz kapcsolták, lelassult az a dinamikus fejlődés, ami korábban erős, sikeres várossá tette. A rendszerváltoztatás
utáni húsz év ígéretesen indult, de a főváros előző vezetése egyre inkább elhanyagolta Újpestet. Két évvel ezelőtt új, fiatal polgármester vette át a város irányítását, aki nagy ambíciókkal látott munkához. Wintermantel Zsolttal az elmúlt két évről beszélgettünk.
– Sok szembeötlő változás történt Újpesten az elmúlt időszakban, mi az, amit polgármesterként a legfontosabbnak tart?
– Mi arra vállalkoztunk, hogy visszatérünk Újpest legszebb hagyományaihoz, amikor is saját erejéből képes volt felépíteni magát. Mindig is hittem benne, hogy ebben a városban most is megvan az ehhez szükséges erős közösségtudat – engem éppen ez fogott meg Újpestben. Azt hiszem, alapvetően mindannyian ezért szeretünk itt élni. Ahol erre alkalmam nyílik, mindig elmondom, hogy a politika fő értelme a közösségépítés, ezért a választott vezetők első számú feladatának is ezt tekintem.
Itt mindig erős volt a közösségi érzés, a lokálpatriotizmus, az újpestiség. Erről éppoly híres, mint a sportlegendáiról. Olyan erőforrás ez, amire én nagy hangsúlyt fektetek. Az Újpesti Párbeszédet is azért indítottuk útjára, hogy mind az apróbb, mind a nagy horderejű helyi ügyekben az újpestiekkel közösen, az ő kérésüknek megfelelően szülessenek döntések. Hogy mi, újpestiek együtt formáljuk a jövőnket, mert csak akkor lesz olyan, amilyet szeretnénk.
– Idén is lesz Újpesti Párbeszéd?
– Az Újpesti Párbeszéd eddigi két évadának köszönhetően születtek olyan nagy horderejű döntések, amelyek eredményét valamennyien láthatjuk, ha például a megújuló szakrendelő, vagy az épülő Városi Uszoda mellett visz az utunk. Mivel sok ezer újpesti véleményét ismertük meg, ezért az elmúlt két évben minden fontos területen előre tudtunk lépni. Van, ahol csak kicsivel, és van, ahol olyan fejlesztésekkel, amilyenek évtizedek óta nem voltak. Ebből következik, hogy az Újpesti Párbeszéd sikeres és nélkülözhetetlen, ezért természetesen idén is lesz.
– Többször hangsúlyozta az erős közösséget, a közösségépítés fontosságát. Miért olyan hangsúlyos ez?
– Ha belegondolunk, hogy Újpest volt az ország negyedik legnagyobb iparvárosa, hogy egymagában két napilapot is fenn tudott egykor tartani, hogy száz vendéglő működött itt, mindez azt mutatja, hogy az újpestiek mindig is fontosnak tartották és vágytak az erős közösségre.
Újpest ma is elég erős város és közösség ahhoz, hogy fokozatosan egyre jobb szolgáltatásokat biztosítsunk az itt élőknek. Nem várunk másra, hogy megépítsük a saját uszodánkat, nem várunk másra, hogy felújítsuk a szakrendelőnket, nem várunk másra, hogy gondozzuk, szépítsük a közterületeinket. Mindezt véghezvisszük mi magunk. A Károlyi Kórházat például a bezárástól mentettük meg, mivel a korábbi fővárosi vezetés rossz döntései miatt csőd fenyegette az intézményt. Nekünk sikerült közös erővel megmentenünk – amihez az is kellett, hogy a fővárosnak is új vezetése lett. A kórháznak egyébként a szakrendelő átvétele is könnyebbséget jelentett, hiszen havi mintegy 20 millió forintot spórolnak meg azzal, hogy saját tulajdonba és kezelésbe vettük a Görgey úti Szakrendelőt.
Az SZTK felújítása 2012 közepén elkezdődött, sőt, az ősszel annak első üteme, a fűtési és energetikai korszerűsítés be is fejeződött. Az épület kívülről is megújult. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindez az újpestiek, a közösség sikere. Összefogás nélkül a legszuperebb önkormányzat sem képes – pláne egy világválság közepette – ilyen eredményeket elérni. Ezért vesszőparipám a közösség.
A fejlesztéseket azonban folytatnunk kell. A betegek jobb közérzetét és ellátását a pontosabb munkaszervezés, a megújuló betegirányítási rendszer, illetve számos orvos-szakmai újítás is szolgálja majd a jövőben.
– A közösség ereje azonban nem csak a fejlesztésekben, hanem élményekben, összefogásban is megmutatkozik. Valójában hányféle közösségről beszélünk?
– Egy közösségről, az újpestiről, ami sokszínű, mert sok-sok kisebb közösségből áll össze. Például nálunk működik a legnagyobb létszámú polgárőr szervezet, sőt, mindjárt kettő is van belőle. Ugyanilyen büszkék lehetünk az egyházainkra, a civil szervezeteinkre, az iskolai közösségekre. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt két évben többször is bizonyítottuk: ha valakinek segítségre van szüksége, Újpest képes egyszerre mozdulni. Így nőtte ki magát az Újpesti Cseriti mozgalom.
A nagybeteg Imike járássegítő gépéhez 10 tonna – igen, tízezer kiló – műanyag kupakot gyűjtöttünk össze. Az átadó ünnepségen Imike édesanyja ott helyben felajánlotta a szükségesen felül összegyűlt kupakokat egy másik kisfi únak. Mert itt azok is törődnek másokkal, akik egyébként maguk is segítségre szorulnak.
A közösség építését szolgálja az is, hogy az újszülött újpestieknek Babaköszöntő csomaggal kedveskedünk. Az első osztályos tanulók számára átadott ajándékokat is a város és legendás sportegyesülete, labdarúgócsapata állította össze.
Az „újpestiség” érzését, a legendás összetartozást erősíti a „Találkozzunk többször” rendezvénysorozat is, amelynek keretében mi, újpestiek egyre gyakrabban és többen jövünk össze, és mondatom, hogy minden alkalommal nagyszerű órákat élhetünk meg közösen. Óriási élmény volt a Bajnok Teraszon teli torokból üvölteni az olimpiai közvetítés alatt, amikor a mi fiaink diadalmaskodtak az egész világ felett.
– A sportban nagyon könnyű olyasmit találni, amire büszkék lehetünk…
– Újpest az élsportban legendás város, tavaly óta három újabb olimpiai bajnokunk van: Berki Krisztián, Dombi Rudi, és Gyurta Dani – aki az olimpia után igazolt hozzánk.De éppen ilyen fontos számunkra a közösségi sport, a most élő és felnövekvő nemzedékek lelki és testi egészsége – amihez a rendszeres mozgás elengedhetetlen. Ennek szellemében ovi-foci pályából hatot is átadtunk, országos hírű tollaslabda csarnok várja már a sportolni vágyókat és átvesszük a Szilágyi úti atlétikai stadion működtetését is. Ezt a célt szolgálja az épülő új Városi Uszoda, ami a Halassy Olivér Sportközpont része lesz. Már csak pár hónap, és róhatjuk a hosszokat a medencében.
– Az egészséges életmódhoz, a jó közérzethez tartozik a környezetvédelem, a köztisztaság kérdése is. Ebben milyen előrelépések történtek?
– A Városgondnokság Kft. létrehozásával és működtetésével nagyot léptünk előre a tisztább, rendezettebb, otthonosabb és szebb környezet terén. Az önkormányzati cég feladata az összes, nem fővárosi fenntartású közterület, zöldterület rendjének, tisztaságának megóvása: legyen szó téli hóeltakarításról, őszi lombgyűjtésről, vagy a gyönyörű és megunhatatlan tavaszi és nyári, színpompás virágágyásokról. Ez utóbbiak ráadásul évről-évre szaporodnak és egyre szebbek a városban.
Folyamatosan alakítunk ki ÖKO parkokat, amelyek a környezet minimális terhelésével jönnek létre, újra hasznosított anyagokból. Olyan növényeket telepítettünk például, amelyek kis vízigényűek, ezért a vízzel is takarékoskodni tudunk. Persze, ez egy olyan terület, ahol bármennyit teszünk, mindig igaz, hogy ez nem elég, hogy a sokszorosára van szükség és igény is.
Az ebtartás például komoly problémákat vet föl, ezt régóta tapasztaljuk. Komoly vita van a kutyások és a nem kutyások között. Ezt látom a Facebook oldalunkon is. A maga szemszögéből mindegyik félnek igaza van. Nem könnyű mindenkinek megfelelő megoldást találni, és az emberek jó szándékú, felelősségteljes részvétele nélkül nem is lehet. Ez olyan dolog, amit pusztán önkormányzati rendeletekkel, szankciókkal nem lehet megoldani. Tavaly elkezdtük, idén folytatjuk a közterületek kutyapiszok mentesítését, és kampányt indítottunk a felelős kutyatartás elterjesztése érdekében. Ehhezpedig új kutyafuttatókat építettünk és építünk a jövőben. Mindenkinek jobb lehet a közérzete pusztán egy kis odafigyeléssel. Kampányunk címe is erre utal majd: „Nem nagy dolog”. Tavasztól Újpest-szerte találkozhatnak az akcióval az újpestiek.
– Ez a múlt és a jelen. Mik a tervek a jövővel? Milyen megoldandó feladatokat lát, milyen hiányosságokkal kell megküzdeni?
– Csak az nem követ el hibákat, aki nem dolgozik. Ebből következik, hogy vannak hiányosságaink, pótolnivalóink is. Ezek nagy része egyébként, úgy látom, a közlekedéssel, a mindennapokkal függ össze. Meg kell oldalunk például a járdák és a zebrák kérdését is, mert számos pontja van a városnak, ahol még mindig veszélyes a gyalogos közlekedés, az úton való átkelés.
Már említettem a parkolási gondokat. Az a helyzet, hogy az Újpesti Párbeszéd tanulságai szerint ebben a témában az újpestiek nagyon megosztottak, így nehéz megtalálni azt a megoldást, ami a nagy többség számára is elfogadható, és valóban jobb helyzetet eredményez. Ezért azt is felmérjük, hogy másutt, ahol hasonló gondok jelentkeztek, milyen megoldásokkal próbálkoztak, és azok menynyire eredményesek.
– Lesz erre forrás? Hogy áll a kassza?
– 2010-ben 900 millió forintos hiánnyal vettük át a város irányítását. Mára ezt a hiány utolsó fi llérig ledolgoztuk. Kevés magyar település mondhatja ezt el magáról. Az itt élők biztonsága megköveteli, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. Így megvannak a forrásaink mindarra, amit 2013-ban el kell végeznünk.
Az interjút videó formátumban is megnézhetik, az első rész ezen a linken érhető el.
U. N.