November az ősz utolsó hónapja, de hangulatában már a telet idézi. A reggelek csípősek, gyakran fagypont alatti hőmérséklettel köszöntenek bennünket, és napközben is hiába bújik elő a nap, bizony hideg van, így előkerülnek a nagykabátok, a sálak és a sapkák. A nappalok egyre rövidebbek, korán sötétedik, így szívesen maradunk a meleg szobában, bekuckózunk egy finom tea vagy egy jó könyv mellé, és gondolatban már az adventi készülődésre, az ünnepvárás meghitt pillanataira hangolódunk. És vajon fehér lesz az idei karácsony? A novemberi jeles napokhoz fűződő hiedelmek talán erre is választ adnak.
November 11-e Márton napja
November 11-e Szent Márton püspök ünnepe, számos szép legenda és népszokás fűződik hozzá. Ezek közül talán a legismertebb a Márton-napi libasült kóstolása.
A legenda szerint Márton a római császár katonájaként szolgált, amikor egy hideg téli estén a franciaországi Amiens városában találkozott egy koldussal, akinek odaadta köpenyének a felét. Aznap éjjel álmában megjelent előtte Jézus, a koldus alakjában. Ez az élmény meghatározó fordulatot hozott az életében: Márton úgy döntött, hogy többé nem a hadsereget, hanem Istent szolgálja. Megkeresztelkedett, majd misszionáriusként számos jót cselekedett. 371-ben Tours püspökévé választották.
Márton nem akart püspök lenni, ezért amikor megérkeztek hozzá a küldöttek, elrejtőzött előlük: elbújt a ludak óljába, ám a szárnyasok gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulták a rejtekhelyét. Kénytelen volt elfogadni a megbízást. 397. november 8-án halt meg Tours-ban, temetésére november 11-én került sor. Sírja felett kápolnát emeltek.
Halálának évfordulóján sok helyen fáklyás felvonulásokat rendeztek és Márton-napi tüzeket gyújtottak. A ma ismert lampionos felvonulások a XIX. század elején terjedtek el. A fényt a jó cselekedetek jelképeként értelmezték, amelynek mindenkihez el kell jutnia.
(Fotó: Márton-nap Újpesten)
Márton-nap fontos nap a népi kalendáriumban, erre az időszakra ugyanis már illett befejezni a kinti munkát, és az állatokat is behajtották az istállóba. Úgy tartották, hogy Szent Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz.
„Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás. Egy másik szerint: „A bornak Márton a bírája.” Márton napjára kiforrt az újbor, le lehetett zárni a hordókat. A libapecsenyét az e napra már kiforrott újborral öblítették le, megkóstolva, hogy milyen is lett a termés.
Márton napjához számos időjósló népi hiedelem is kapcsolódik. Régen a liba mellcsontjából következtettek a közelgő tél időjárására: ha a csont fehér és hosszú volt, havas telet jósoltak, ha pedig barna és rövid, akkor sok esőre, sáros télre számítottak. A népi megfigyelésekből több időjárási regula is fennmaradt:
„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha lomhán, kemény tél várható.”
„Ha Márton napján a lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál.”
November 19-e Erzsébet napja
Árpád-házi Szent Erzsébet II. András magyar király lánya volt, akit önzetlen szeretete, mély hite és a szegények iránti elkötelezettsége tett példaképpé.
A hozzá fűződő legenda szerint már gyermekkorában is különös együttérzéssel fordult a nélkülözők felé, és igyekezett minden tőle telhető módon segíteni rajtuk. Egy téli napon frissen sült cipókat rejtett a kötényébe, majd a palota hátsó lépcsőjén osont le az udvarra, hogy az éhezőknek adja azokat.
Útközben azonban szembetalálkozott édesapjával, a királlyal, aki kíváncsian megkérdezte, mit rejteget a kötényében. Erzsébet megijedt, hogy apja esetleg megtiltja a jótékonykodást, ezért azt felelte, hogy rózsákat visz. A király kérésére kinyitotta kötényét, amelyben a legenda szerint a kenyerek helyett valóban rózsák voltak.
November 25-e Katalin napja
Szent Katalin a kereszténység IV. századi vértanúja, akinek életét számos legenda övezi. A történet szerint hite miatt kegyetlen halálra ítélték: egy vastüskékkel felszerelt keréken akarták kivégezni, ám a kerék csodás módon darabokra tört. Katalint végül lefejezték. A törött kerék legendája miatt az idők során a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok és fazekasok védőszentjükként kezdték tisztelni.
Szent Katalin az eladósorban lévő lányok védőszentje is, talán ezért kapcsolódik ünnepéhez a Katalin-ág néven ismert házasságjósló népszokás. A hagyomány szerint a lányok ezen a napon egy gyümölcsfaágat tettek vízbe. Úgy hitték, ha az ág karácsonyra kizöldül vagy kivirágzik, akkor a leány hamarosan férjhez megy.
Katalin napja az időjárásjóslásban is fontos szerepet kapott. A népi megfigyelés szerint:
„Ha Katalin kopog, karácsony locsog.” – vagyis, ha november 25-én hideg, fagyos az idő, akkor karácsonykor enyhébb, csapadékosabb időjárásra számítottak.
November 30-a András napja
Szent András apostolra emlékezünk november 30-án. A történetek szerint az I. században átlósan (x alakban) ácsolt keresztre feszítették fel. Az ilyen formájú keresztet azóta is András-keresztnek nevezzük.
András napjához számos népszokás kapcsolódik. Régen ezen a napon kezdődött a disznóvágások, disznótorok időszaka. Ilyenkor a disznótoros házak ablaka alatt gyakran hívatlan vendégek, főként gyerekek jelentek meg, akik vidám énekszóval köszöntötték a háziakat, és egy kis kóstolót reméltek cserébe.
Ilyenkor például az alábbi kántálót énekelték: “Eljöttünk mi kántálni-kántálni, ablak alatt fát vágni, fát vágni, mi is fogtuk fülét-farkát, adjanak egy darab hurkát!”
András napjához számos férjjósló népszokás és hiedelem is kapcsolódik. Az egyik legismertebb szokás szerint a lányok András napján egész nap böjtöltek: mindössze három szem búzát ettek és három csepp vizet ittak. Úgy hitték, hogy éjszaka álmukban megjelenik majd leendő férjük.„Aki böjtöl András napján, Vőlegényt lát éjszakáján.”
Egy másik szokás szerint a lányok egy férfiruhadarabot tettek éjszakára a párnájuk alá, abban a reményben, hogy álmukban meglátják jövendőbelijüket.
Nagy népszerűségnek örvendett a gombócfőzéssel történő férjjóslás is. A lányok férfineveket írtak kis papírcédulákra, majd ezeket a gombócok belsejébe rejtették. A gombócokat forrásban lévő vízbe tették, és azt a gombócot, amelyik elsőként jött fel a víz felszínére, gyorsan kiemelték, kibontották, és elolvasták a benne rejlő nevet. Úgy tartották, ez a név elárulja, hogyan fogják hívni a lány férjét.
BK