Nyáron dől el, Dorkáék indulhatnak-e a téli olimpián

  •  
  •  
  •  

Már a Palancsa Dorottya (UTE) – Kiss Zsolt curlingduó első vegyes páros világbajnoki címe lökést adott a sportágnak, és még inkább igaz ez a második sikerre. A legnagyobb változást mégis az hozná, ha a szám bekerülne a téli olimpia programjába.

Szinte elfogyhatnak a jelzők a kettős teljesítményére, amely néhány nappal ezelőtt az oroszországi Szocsiban rendezett vb-n ismét diadalmaskodott a számban. A még juniorkorú Palancsa huszadik születésnapja előtt már kétszeres vb-elsőnek mondhatja magát abban a téli sportágban, amelyben idehaza a részsikerek sem mindennaposak.

– Svájcban vagy Kanadában a curling népszerűsége vetekszik a jégkorongéval, és bár nálunk kevésbé ismert a játék, a világ nagy részén rendkívül népszerű – mondta az újpesti világbajnok.

– Ugyan a vegyes páros fiatalabb szakág, semmiképpen sem lehet kézlegyintéssel elintézni a győzelmet: a magyar páros nagyszerű eredményt ért el.

Már a két évvel ezelőtti bravúr is áttörésszerű változásokat hozott, és óriási lendületet adott a curlingnek. Minden sportágnak kellenek a hősök, a példaképek, márpedig idehaza nem kell messze menni értük.

– Melyik győzelem volt a nehezebb?

– A második aranyéremért nagyon meg kellett küzdenünk – válaszolta Dorka. – Vereséggel kezdtük a világbajnokságot, de aztán egyre jobban belemelegedtünk. Nagy lökést jelentett, hogy a selejtezőkörből sikerült továbblépnünk, mondhatom, akkor nyugodtunk meg igazából. Pedig akkor még nagyon sok volt hátra, nehezebbnél nehezebb ellenfelek vártak ránk.

– Kinek volt nagyobb az önbizalma?

– Zsolt azt mondta, ha már érmesek leszünk, akkor teljesen elégedett lesz. Bevallom, én nem elégedtem meg a dobogóval, és amikor eljutottunk a legjobb négy közé, akkor már csalódott lettem volna, ha nem nyerünk aranyérmet. Szerencsére nagyon jól játszottunk, belül éreztem, nagy baj nem történhet a döntőben sem. A fináléban pedig úgy alakult a helyzet, hogy a svédeknek kellett kapaszkodniuk, nekünk „csak” az állásunkat kellett megőriznünk.

– Amikor az utolsót csúsztatta az ellenfél, tudtad, láttad, hogy megvan az aranyérem?

– Kicsit elméretezte a követ a svédek játékosa, láttam, hogy nem az ideális úton csúszik a kő, de azért izgultam egy kicsit, nehogy kiüsse a mienket a házból. Néhány másodperc volt csak, ameddig csúszott a kő, nekem óráknak tűnt, de a végén nem változott az állás és világbajnokok lettünk.

– Napirenden van, hogy a vegyes páros felkerüljön a téli olimpia programjára…

– Nyáron döntenek a sorsunkról a NOB illetékesei. Persze, ha itthon olimpiáról beszélünk, a nyári világeseményre gondol mindenki. Éppen ezért is lenne hatalmas jelentősége, ha a téli eseményeken is esélyesként állnának rajthoz a magyarok. Például mi, a vegyespáros- számban.

(gg)

Sárdi hozzáteszi: a nyerő páros még nagyon a pályája elején jár, ráadásul a szakág újdonságából fakadóan jóval kisebb a lemaradás a nagyhatalmak képviselőihez képest, mint az évtizedes hagyományokkal bíró csapatverzióban. Épp ezért Palancsa és Kiss duója fényes jövő előtt állhat.