A legnagyobb veszély továbbra is a koronavírus-fertőzés behurcolása, ezért szükség lesz újabb tiltó intézkedésekre szeptembertől – mondta Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A miniszterelnök elmondta: a magyar állapotokhoz képest a legtöbb országban romlik a koronavírus-helyzet, ezért az a korábbi állítása, hogy Magyarország számára a legnagyobb veszélyt a fertőzés behurcolása jelenti, „nemcsak, hogy érvényes, de érvényesebb, mint korábban volt”.
A kormányfő szerint Magyarországon tavasszal emberek tízezreinek az életét sikerült megmenteni a bevezetett intézkedésekkel, vagyis „van egy tudásunk” arról, hogyan kell védekezni a fertőzés ellen; elsősorban ezekre a tapasztalatokra kell építeni majd ősszel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vírussal szemben a legkiszolgáltatottabbak az idősek, ezért minden figyelmet az ő védelmükre kell fordítani.
Orbán szerint a legtöbb európai országban romlik a helyzet, ezért a fertőzés behurcolása a legnagyobb veszély Magyarország számára. „A nyáron átálltunk az új rendszerre, ahol színekkel jelöltük az országokat. Ennek vége, szeptember 1-től már más irány jön, nem lehet fenntartani a határátlépésnek ezt a módszerét, szigorúbb szabályok jöhetnek. Déli irányba ne foglaljon, ne szervezzen nyaralást szeptembertől senki” – figyelmeztetett.
„Nem mondom, hogy satu, de ahhoz közeli állapot fog beállni” – jelentette ki, arra kérve mindenkit, hogy „déli irányba szeptember utánra ne foglaljon, szervezzen, ne képzeljen el magának nyaralásokat, mert az bele fog ütközni a határvédelmi intézkedésekbe.” “Még van néhány nap a nyaralásból, aki akarja, az most nézze meg a tengert” – fogalmazott a miniszterelnök.
A kérdésre, hogy az egészségügy felkészült-e arra, ha nőni fog a koronavírus-fertőzöttek száma, a kormányfő elmondta: március közepén komoly, a védekezéshez szükséges eszközparkot alakítottak ki, amit majd ősszel tudnak használni. Orbán szerint lélegeztetőgép-gyártásban Magyarország a világ élvonalába tartozik, és eljön majd az idő, amikor minden lélegeztetőgépet itthon gyártanak.
A miniszterelnök kiemelte, hogy minden segítséget megkapott a fertőzés első szakaszában a hazai szakemberektől.
„Az ország és a nemzetszolgálat kultúrája ebben a világban, az egészségüggyel foglalkozó tudományos és orvosi világban rendkívül erős. Ez szerintem a sikeres védekezés egyik előfeltétele” – mondta.
Hozzátette: tavasszal úgy látták, amíg nincs vakcina, addig ez a bizonytalan helyzet nem fog változni. Ma már a világ közelebb van a vakcina felfedezéséhez, jó remény van arra, hogy valamilyen védelmet nyújtó vakcina tömegesen is elérhető lesz, ezért Magyarország „minden irányban kinyújtotta a csápjait, ahogy tette azt tavasszal.”
Szó esett az iskolakezdésről is, a kormányfő elmondta, hogy bár a vártnál sikeresebbnek látta az átállást a digitális oktatásra tavasszal, de nem szabad azt hinni, hogy annak nincsenek árnyoldalai. Szerinte tíz százalék felett van azoknak a diákoknak az aránya, akik „egyszerűen eltűntek a rendszerből”.
„Most, amikor szeptemberben újraindul az iskola, valószínűleg nagyobb lesz a tudásbeli különbség egy-egy osztályon belül, mint a járvány kitörése előtt volt” – jelentette ki. Megjegyezte: a pedagógusok számára komoly szakmai kihívás lesz ismét egységes osztálymunkát kialakítani, de hiszi, hogy meg tudnak vele birkózni.
„Ne tekintsünk úgy a digitális oktatásra, mint a bohóctréfára, hogy van másik: ha nem működik a rendes, elővesszük a másikat és ugyanolyan jó, mint az előző volt” – fogalmazott.
A kormányfő szerint itt és most a nevelési, pedagógiai célokat leginkább a személyes találkozáson alapuló oktatási rendszer tudja szolgálni, a digitális oktatás „csak tartalék”.