•  
  •  
  •  

Most induló sorozatunkban az Újpesti Piac jelenéből mutatunk életképeket. Kezdjük egy kis összefoglalással:
– Rendhagyóbb piac vagyunk a hazánkban és Európában működő piacok többségénél: megvalósul az a régi elv, miszerint a vásárnapokon az emberek vásároltak, elintézték hivatalos ügyeiket, valamint a vallásukat is gyakorolták valamely közösségben. – tudtuk meg Balogh Angéla piacfelügyelőtől.

– Egymáshoz közeli területen van Újpesten a polgármesteri hivatal, a piac, egy református és egy katolikus templom. A hármas egység a mai napig fennmaradt, továbbra is ezt szándékozik megtartani az önkormányzat. 1972-ben épült a jelenlegi nagycsarnok. A kiscsarnok – amelyet a köznyelv maszekcsarnoknak nevez – szintén működik, sőt, a piac része a virágcsarnok is. A körülöttük lévő pavilonsor a Főtér program keretében remélhetőleg megújul majd.
Elsőként egy olyan kereskedőt mutatunk be, aki már régóta jelen van az újpesti piacon: Henézi Erzsébetet. A mosolygós fiatalasszonyról valószínűleg nem gondolnák, hogy tizennyolc éve kezdte a piacozást. Akkor még alkalmazottként, majd miután férjhez ment, beszállt a családi vállalkozásba, majd önállósult. Két évig az apósával közösen kereskedett, már az újpesti piacon, ám mivel az a vállalkozás erősen ráfizetéses volt, kézbe vette az üzlet irányítását. A stand megmaradt, mostanra azonban Erzsébet diktál, árut szerez, kiszolgál, árat határoz meg, és mindezek után még marad minden vevőre annyi energiája, hogy egy-egy kedves gesztussal vagy szóval emlékezetessé tegye a vásárlást. Mint mondja, visszajárnak a vevői. Hozzászokhattak, hogy ha újdonság jelenik meg a piacon, az Erzsikénél biztosan kapható, sőt, rendre elsőként az ő standján beszerezhető.
Erzsébet elmondta, hogy az első két év nagyon nehéz volt, hiszen az emberek gyakran csak az ártáblát nézik, azt hogy ahhoz milyen áru tartozik, már kevésbé. Rá kellett vezetni a vevőket arra, hogy többet ér a jó és friss áru még akkor is, ha kicsit drágább, mint a rossz áru, ami esetleg olcsóbb. – Sok időbe tellett, amíg az emberek rájöttek, hogy fontos, hogy minőséget vigyenek haza. – summázza a nehézségeket Erzsébet – Ez manapság is leginkább hétvégén érződik. Akkor jobban odafigyelnek, mint a hétköznapi bevásárlás során.