Radnótié az ország verse

  •  
  •  
  •  

Radnóti Miklós 1944-ben írt, a hazaszeretetet nemes egyszerűséggel, érthető és mégis érzékletesen gyönyörű szavakkal, képekkel bemutató sorait választotta a Facebookon összegyűlt közösség 2011 decemberében az Ország Versének.

„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyermekkorom világa.”

December 31-én lezárult az internetes szavazás, és kiderült, melyik az Ország Verse. Forradalmi hangulatú és szerelmes költemények egyaránt versenyeztek, számos kitűnő költő műve kapott szavazatot, de az abszolút győztes költemény valóban egy ország közös szívdobbanása, Radnóti Miklós verse lett, “A nem tudhatom” című.

A felhívást a Douwe Egberts Omnia tette közzé, párhuzamosan azzal a kezdeményezéssel, mely szerint karácsonyra nemcsak hagyományos, képeslapos üdvözleteket küldhettünk szeretteinknek, hanem csodaszép költeményeket is. A lehetőséggel, a versküldéssel szerencsére több mint tízezren éltek, így sokan kívántak boldog ünnepet, s egyúttal tartalmas pillanatokat szeretteiknek, barátaiknak.

Az Ország Verse szavazás eredményét kíváncsian várta mindenki. 168 vers kapott szavazatot az oldal lájkolóitól. Természetesen nagyon sokan szavaztak legnagyobb költőink verseire, így József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor, Ady Endre, Tóth Árpád és Radnóti Miklós is több verssel szerepelt a listában. Számos kevéssé ismert költő művére is jutott voks, ezek az igazi személyes kedvencek lehetnek, mint például a gyermekverseiről ismert Osvát Erzsébet, az inkább íróként népszerű Móra Ferenc, vagy éppen Várnai Zseni egy-egy költeménye. Pilinszky János, Áprily Lajos, Nagy László és még sokan mások szerepelnek a szavazatok között, amelynek alapján remélhetőleg sokan kaptak kedvet ahhoz, hogy újraolvassák kedvenc költeményeiket.

Az élmezőny érdekesen alakult: az első tíz helyezett között van két-két József Attila és Ady Endre-költemény (Tiszta szívvel, Óda ill. Őrizem a szemed, Karácsonyi rege), egy-egy vers Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc tollából (Akarsz-e játszani, Lélektől lélekig, Semmiért egészen), az élen viszont egészen egyértelműen Radnóti Miklós végzett, hiszen az első három hely az övé. Két karodban és Tétova óda című szerelmes költeményei dobogósak, az Ország Verse pedig a haza szeretetét örökérvényű gyönyörűséggel tükröző mű lett: Nem tudhatom.
(kulturgraphy.hu)