Ikonikus újpesti épületeket bemutató cikksorozatunk új részében városunk egyik forgalmas csomópontjával, Rákospalota-Újpest vasútállomással és a több mint 140 éves múltra visszatekintő állomásépülettel foglalkozunk.
Magyarország első, Pest és Vác között létesült gőzüzemű vasútvonalát 1846-ban adták át az utazóközönségnek. A történelmi jelentőségű vonal első Pesten kívüli megállóhelye Palota állomás volt, melynek területe ekkor még közelebb esett (Rákos)palota községhez. Az állomás közelében terült el a Károlyi István gróf által telepített rákospalotai erdő, aminek köszönhetően a környék már addig is népszerű kirándulóhelynek számított, a vasút kiépülését követően pedig még a budai hegyeknél is felkapottabb hétvégi úticél lett a pesti polgárság számára.
A ma ismert állomásépület csak 1881-re készült el; az egyemeletes, eklektikus stílusú, nyeregtetős épület a vasúttársaság akkoriban divatos egyenépületeinek egyike, tervezőjének nevét nem jelölik, ezért nem is maradt fent az utókor számára. Az állomást 1894-ben keresztelték át Palota-Újpestre, mivel addigra Újpest község terjeszkedése felgyorsult, lakóházas övezet épült ki a vasútállomás környékén, és a legtöbb Budapestre ingázó utas is Újpesten lakott. Mai nevét – Rákospalota-Újpest – végül 1907-ben kapta. A 19-20. század fordulóján az állomás már egyre jelentősebb teherforgalmat bonyolított, szerteágazó iparvágányrendszerrel rendelkezett, elsősorban az újpesti ipari létesítmények összeköttetése érdekében. Személyforgalma a Nyugati- és Keleti pályaudvarokéval vetekedett, melynek fő oka, hogy az Újpesten és Rákospalotán üzemelő lóvasút és villamos is közvetlenül kapcsolódott hozzá.
fotó: Várai Mihály
1911-ben adták át Magyarország első villamosított vasútvonalát, a Veresegyház-Vác-Gödöllő helyiérdekű vonalat, melynek egyik végpontja Rákospalota-Újpest volt. Ez ugyan csak helyiérdekű vasútként működött, de a (mai) fővárosi állomások és pályaudvarok közül Rákospalota-Újpest volt az első, melyre villanymozdony vontatta szerelvény futott be. A vonal magánvasút lévén nem csatlakozhatott a MÁV sínjeihez, ezért egy vasúti felüljárón hidalták át a váci vonalat.
A második világháború idején sok borzalmat megélt az állomás: a deportált zsidó lakosság egy részét itt szállították fel a vonatra, később a szövetségesek bombázták a forgalmas vasúti csomópontot és a környék épületeit. 1944-ben a németek a helyiérdekű vasút és a villamos felüljáróját is felrobbantották, a szovjet csapatok pedig kidöntötték a villamosított vasútvonal oszlopait és vezetékeit, ezért a veresegyházi vonal villamosítása a háború végén megszűnt. A váci és veresegyházi vonalak (újra)villamosítására három évtizedet kellett várni.
fotó: Várai Mihály
Rákospalota-Újpest vasútállomás ma is jelentős forgalmat bonyolít, a Budapest-Nyugati pályaudvart és Vácot, illetve Szobot összekötő vasútvonal egyik fontos megállóhelye. Káposztásmegyerről, Újpestről és Rákospalotáról is gyors és könnyű lehetőséget biztosít a belvárosba utazáshoz. Az állomás a jó tömegközlekedési lehetőségek miatt is népszerű, a 12-es és a 14-es villamos, valamint több buszjárat is megáll közvetlenül mellette.
(forrás: Újpesti Helytörténeti Értesítő, Budapest XV. kerületi blog)
RD