Igazi téli idő köszöntött be idei nemzeti ünnepünkre, március 15-re. A szokatlanul hideg és a hóesés miatt az idei megemlékezést a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola aulájában tartotta meg Újpest Önkormányzata. Az ünnepségen, majd az azt követő koszorúzáson a város vezetői, képviselői mellett pártok, civil-, ifjúsági- és emlékszervezetek képviselői is részt vettek és fejet hajtottak.
Pénteken 10 órakor, az Újpest-Központ aluljáróban, a Bem Néptáncegyüttes toborzójával kezdődött meg Újpest Önkormányzatának hagyományos megemlékezése, nemzeti ünnepünk, március 15-e tiszteletére. A táncosok pár perces műsorral invitáltak minden újpestit az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére rendezett ünnepségre, a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola aulájába és a Petőfi-szoborhoz.
Újpest Önkormányzatának hagyományos koszorúzási ünnepsége 11 órakor kezdődött – az évszakhoz képest meglehetősen zord időjárási viszonyok miatt – az eredet helyszín, a Deák Ferenc és a Rózsa utca kereszteződésénél található Petőfi-szobor helyett a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola aulájában.
Az ünnepi műsort a Bem Néptáncegyüttes vezette fel, majd a Tungsram Kodály Zoltán Férfikar „Mint büszke sólyom” című dalt adta elő.
Ezt követően Wintermantel Zsolt nyitotta meg az ünnepséget.
– Úgy gondolom, manapság a szabadságról és a szabadság szeretetéről sok szó esik, a haza szeretetéről viszont annál kevesebb. Sokan gondolják úgy, hogy a hazaszeretet nagy tetteit csak kivételes történelmi korszakokban lehet gyakorolni. Úgy gondolom, a haza szeretetét itt és most a kis tettekben is megélhetjük. Ezért fordítsuk hát tekintetünket magunk felé. A hazának arra a szegletére, amelynek biztosan ismerjük határait, és amely hazának magunk is mindennap alakíthatjuk a történelmét: tekintsünk legszűkebb hazánkra, Újpestre. Hogyan éljük meg a hazaszeretetet, azaz szűkebb hazánk, Újpest szeretetét? Úgy gondolom, a haza szeretetét itt és most a kis tettekben is megélhetjük – hangsúlyozta ünnepi beszédében a polgármester.
Wintermantel Zsolt rámutatott: szeretem a hazámat, amikor gyermekként megtanulok egy verset, hogy Újpest ünnepét szebbé tegyem, ha felmosom a lépcsőházat az ajtóm előtt, ha rendben tartom a kertemet, házam előtt az utcát, lenyírom a füvet, télen ellapátolom a havat, ha vállalom egy játszótér játékainak újrafestését, ha ruhát gyűjtök vagy süteményt sütök az itt élő szegény gyerekeknek, ha fát ültetek a közterekre, ha az utcán felveszek egy eldobott nejlonzacskót, amit olyasvalaki dobott el, aki még nem tudja, hogy a hazát így is lehet szeretni. És végül: szeretem a hazámat, Újpestet, hogyha részt veszek a közösség életében, hogyha eljövök erre a közösségi ünnepre, erre a megemlékezésre.
A beszédet követően a Tungsram Kodály Zoltán kórus újabb dala, majd a Babits Mihály Gimnázium diákjainak hangulatos műsora következett, amely nagyszerűen megelevenítette és a helyszínre varázsolta a forradalmi hangulatot. A műsor zárásaként az ünneplők közösen elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt, majd a Petőfi-szobornál helyezték el a megemlékezés virágait. Az Újpesti Önkormányzat nevében Wintermantel Zsolt polgármester és Hollósi Antal országgyűlési képviselő helyezett el koszorú és tisztelgett a forradalom hősei előtt, majd sorra fejet hajtottak a helyi pártok, civil szervezetek, ifjúsági- és emlékszervezetek, sportegyesület képviselői is. Ezzel zárult az idei, kissé rendhagyó megemlékezés március idusán, a forradalom és szabadságharc kitörésének 165. évfordulóján.
G.R.