Nagy vadat ejtett a Duna SK Old Boys futballcsapata. A sokszoros válogatott újpesti kedvenc, Tóth József az ÚKTV stúdiójában írta alá igazoló lapját. A bajnokságban jelenleg a második helyen álló csapat vezetője nem titkolja, Jokkával bajnokságra törnek.
Hosszú éveket töltött Finnországban Tóth József, aki hazatérését követően sem szerette volna szögre akasztani focicsukáját. Igaz, az elmúlt hónapokban labdát csak a televízióban látott, de a kondíciójára nagyon figyelt a ma már hatvannégy éves sportember. Naponta rótta a kilométereket, az edzéseknek köszönhetően szinte semmit sem vesztett erőnlétéből. Nem csoda, hogy a Duna SK öregfiúk csapatának alapítója, Kalocsai György kivetette hálóját az elnyűhetetlen focistára.
– Sokáig nem kellett győzködnöm Jokkát – mondta Kalocsai György. – Szinte azonnal a markomba csapott, már alig várjuk, hogy pályára lépjen az első edzőmeccsünkön a Tábor utcában. Eddig sem volt gyenge a csapatunk, de vele még erősebbek és jobbak leszünk.
A friss szerzemény elmondta, tudja, hogy az öregfiúk bajnoksága nem a legmagasabb szint a labdarúgásban, de ezeken a meccseken is alaposan odateszik magukat a játékosok.
– Aki pályára lép, nem azért játszik, hogy veszítsen – mondta az egykori válogatott labdarúgó. – Természetesen én sem fogom visszahúzni a lábam, ha úgy adódik a helyzet. Tudom, hogy ebben az osztályban sportszerű küzdelem folyik, vigyázunk egymásra, hiszen a játékosok már alaposan benne vannak a korban. Senkinek sincs szüksége sérülésre.
– A társak, a csapat örült, hogy megérkeztél, de mit szólt a feleséged, amikor megtudta, hogy újra focizni akarsz?
– Csak annyit mondott, nem vagyok normális. Lebeszélni nem akart, mert tudta, nincs értelme az ellenkezésnek. Nekem már nagyon hiányzott a labda, Kacsa (Kalocsai György, a szerk.) pedig a legjobbkor keresett meg.
Néhány órával a beszélgetés után csörgött a telefon a szerkesztőségben. Tóth József volt a vonalban.
– Csak annyit szerettem volna elmondani – zihált a kagylóba, – hogy felfújattam a focilabdát, és most a néhány lefutott kilométer után megpróbálom a félpályáról, pattanás nélkül a hálóba rúgni.
Szerintem sikerült neki. Ha nem is elsőre, de másodjára biztosan.
(gergely)