Szlezák nélkül nincs újpesti foci

  •  
  •  
  •  

Ősújpestinek számít az egykori válogatott labdarúgó, Szlezák Zoltán. Az élvonalban, még az elmúlt században, 1988 márciusában mutatkozott be az Újpesti Dózsa csapatában, a Zalaegerszeg elleni mérkőzésen. Pályafutása alatt 355 bajnoki mérkőzésen szerepelt lila-fehérben. Kétszer nyert a csapattal bajnokságot, tagja volt a Magyar Kupa-győztes gárdának is. A népszerű futballista 2003. május 28-án, egy jól sikerült búcsúmérkőzésen fejezte be végleg újpesti pályafutását.

Zoltán ma már edzőként és játékos-megfigyelőként dolgozik szeretett klubjánál, de azért az öregfiúk csapatában még rúgja a labdát. És rúgja a labdát egy másik Szlezák is a lila-fehéreknél. Zoltán tizenéves fia az UTE U 19-es gárdáját erősíti, a papa nagy örömére. Bálint még tanul, de a suli mellett szorgalmasan jár az edzésekre, hiszen a hírek szerint tehetséges futballista a kis Szlezi.

– Milyen edző a papa? – kérdeztük az ifjabb Szlezákot.
– Kemény és nagyon igényes – válaszolt röviden Bálint. – Csak a munkában hisz, és ezt érezteti is velünk az edzéseken. Tekintélye is van, hiszen a csapattársaim pontosan tudják, hogy nem véletlenül játszott több mint háromszázszor az Újpestben, és az sem a szerencsének köszönhető, hogy a válogatottban szintén pályára léphetett.

– Milyen futballista a fiad? – szegeztem a kérdést a papának.
– Van még mit tanulnia, de szerintem tehetséges és jó úton jár – összegzett Zoltán. – Nehéz dolga van, mint általában azoknak a sportolóknak, akiknek az ősei korábban bizonyítottak a pályán. Szinte elkerülhetetlen, hogy ne hasonlítsák össze velem, de szerencsére ez egyre kevesebbszer történik meg. Jó alakú futballista, terhelhető, és – remélem – nem száll a fejébe a dicséret, lelkiismeretes emberke.

– Mikor olvashatjuk ismét az UTE kezdőcsapatának összeállításában a Szlezák nevet?
– Nagyon sokat kell még fejlődnöm – válaszolt azonnal Bálint. –Remélem, a munka meghozza a gyümölcsét, és előbb a kettőben majd esetleg az első csapatban is számításba vesznek.

– Egyelőre az a lényeg – vette át a szót az edző-édesapa –, hogy tréningezzen, és minél többet játsszon a csapatában. Fontos állomás lesz az életében, ha eléri a felnőttkort, akkor derül ki igazán, milyen esélye van arra, hogy NB I-es labdarúgó legyen.

(gergely)