Ezekben a napokban sokan tapasztalhatnak városunkban is szokatlan, nyikorgásra emlékeztető hangokat az esti csendben. A zaj forrása nagy valószínűséggel az erdei fülesbagoly-fióka eleségkérő hangja. De a füleskuvikok is füttyögnek éjszakánként. Napközben pedig a dolmányos varjak lehetnek aktívak: a fészket már elhagyó fiókáikat védik, és azokat, akik a kicsinyek közelébe kerülnek, gyors és közeli repüléssel próbálják meg távol tartani. A témáról a madarak és fák napja alkalmából Jusztin Balázs ornitológussal beszélgettünk.
Justin Balázs elsősorban a füleskuvik kutatásával foglalkozik, és külföldön is – például Cipruson és Görögországban – vizsgálta már a faj szokásait. Természetesen a hazai, ezen belül az újpesti és dunakeszi állományt is jól ismeri.
A szakember hangsúlyozta: fontos különbséget tenni az erdei fülesbagoly és füleskuvik között. Mindkét madár védett, utóbbi pedig fokozottan védett faj.
Jusztin Balázs elmondta, hogy az erdei fülesbagoly Magyarország leggyakoribb bagolyfaja, a városi környezethez jól alkalmazkodott, így kertvárosokban és lakótelepeken is gyakran előfordul. Ebben az urbanizált környezetben pedig viszonylag korán költ. A fióka, amikor elhagyja a fészket, még nem önálló, és ilyenkor jellegzetes, vijjogó hanggal jelzi a szülőknek a tartózkodási helyét, valamint azt is, hogy éhes. A vijjogás addig tart, amíg a szülő a zsákmánnyal meg nem érkezik – ekkor a jól lakott fiókák elcsendesednek. Az ornitológus elárulta azt is, hogy a szülő megismeri a saját kicsinyének a hangját. Ezeket az eleségkérő hangokat lehet hallani ezekben a napokban, hetekben.
A szakember elmondta azt is, hogy a füleskuvik inkább füttyögő hangot ad ki, amelyet úgy írnak le: „mintha rozsdás talicskát tolna valaki”.
A füleskuvik Európa egyetlen vonuló bagolyfaja, a telet nem Magyarországon tölti, csak áprilisban tér vissza. A füleskuvikok ebben az időszakban füttyögnek, ezzel jelölik ki a territóriumukat. „Érdekes, hogy minden egyednek egyedi hangja van” – árulta el Jusztin Balázs, aki elmondta azt is, hogy a füleskuvik jól alkalmazkodik a városi környezethez.
A baglyokra jellemző, hogy a fiókák még röpképtelen állapotban elhagyják az odújukat. „Ezt úgy nevezzük, hogy a fiókák szétmásznak” – mondta az ornitológus, aki arról is beszélt, hogy mi a teendő akkor, ha valaki bagolyfiókát talál a földön, a bokrok alatt.
„Nagyon fontos, hogy a szülő mindig ott van a közelben, akkor is, ha mi magunk nem látjuk. Az a legjobb, ha ott hagyjuk a fiókát, ahol találtuk, mert nagyon jól mászik, a csőrével is képes kapaszkodni. Ha mégis úgy véljük, hogy veszélyben van, akkor tegyük fel egy bokorra vagy faágra, de semmiképpen se vigyük haza!” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: a földre esett fiókák leginkább a kutyák, macskák miatt vannak veszélyben, ezért is érdemes a kutyusokat pórázon sétáltatni!
Jusztin Balázs az Újpest Média kérdésére elmondta azt is, hogy ebben az időszakban többen számolnak be a dolmányos varjak „támadásáról”. Erről a közösségi médiában is lehet olvasni.
„Általában nyár elején a dolmányos varjak fiókái még röpképtelen állapotban elhagyják a fészket, de a szülők továbbra is etetik, óvják őket. Ha valaki ilyenkor túl közel kerül a fiókához, a szülők gyors, közeli repüléssel próbálják elriasztani, vagy a földön ugrálva elterelni a „betolakodó figyelmét. Erről van szó” – mondta az ornitológus.
BK