A Zichy Mihály utca 1-7. számú tízemeletes panelház lakói seprűt, gereblyét, lapátot fogtak, majd nagyméretű kukazsákokba pakolták a ház körüli hulladékot.
Leginkább a szemét és rendezetlenség volt az, ami bántotta őket. Így levélben, plakáton tudatták a ház lakóival: aki ráér és igényli a szépet, tartson velük április 9-én, szombat délelőtt.
Sokan érezték így. Szikrázó napsütésben, de orkánszerű szélben zajlott a munka. Surák Tibor gondnok elégedett: inkább szél legyen, mint eső. –mondja, miközben az autóparkolóban az elválasztó füves sáv és a szomszédos festékáruház téglafala melletti zöld terület a gereblyék, cirokseprűk bevetésének színhelye. Ha már itt készen leszünk, megyünk a ház túloldalára- tudom meg a menetrendet. A gondnok éppen bokrokat metszett, az elszáradt gallyakat rendezi egy kupacba. Felesége többedmagával a bokrot aljáról kisepert zöld hulladékot zsákolja. Megállapítjuk, az elválasztó sávon, a bokrot aljában ezúttal nem kommunális hulladék lapul, hanem az ősszel lehullott falevél és gaz.
Molnár Józsefné gereblyével a kezében tisztogat, a szélnek nem örül, hiszen nem a zsákba fújja be a szemetet ! De szívesen segít, – mondja, bár nem gyakorlott a kerti munkában, a takarítás megy neki.
Tömött zsákkal a vállán éppen Hladony Sándor, önkormányzati képviselő tart a gyűjtőhelyére. –Szívesen segítek, ha megtudom mire készülnek a lakók- mondja. A múltkor éppen egy sövénytelepítés szándékával keresett fel Surák Tibor gondnok úr, aki közben említette, terveznek egy takarítási akciót. Nagyon szép és követendő dolognak tartom az ilyen kezdeményezést, Rádi Attila alpolgármester úrnak jeleztem is a dolgot, aki felajánlotta: az önkormányzat munkaeszközöket és zsákokat bocsát a lakók rendelkezésére, az összegyűjtött zsákokat pedig hétfőn autóra pakolja és elszállítja a foglalkoztatási csoport.
A ház egyik lakója, Zsuzsa úgy fogalmaz: elég , ha csak a keresztnevét írom le, ugyanis nem akar büszkélkedni. Szívesen jött dolgozni. Végül is csak csatlakozni kellett, a jó ötlet másé. Zsuzsa örül annak, hogy munkaközben mindenki beszédes lesz és a végére megismeri azokat a lakókat, akikkel eddig csak a liftben futott össze. Vannak ismerősök , két éve valamennyi lépcsőház földszintjét is együtt festették ki.
Zsákol, sepreget a közös képviselő, Balogh Tünde, akinek cége Erdőkertesen van, de úgy érezte, szombaton mindenképpen a Zichy Mihály utcában a helye. – A társasház életének része szeretnék lenni, itt a helyem. Sokszor mondjuk, hogy pénz nélkül kevésre megyünk. Most itt a példa: újjávarázsoljuk a környezetet. Mennyivel jobb érzés lesz, ha tiszta, rendezett út vezet a lépcsőházig.
A takarítási akció kétségkívül legfiatalabb tagja Gebhardt Patrik volt, aki túlméretezett kesztyűben éppen egy útszéli gödörből szedte ki a szemetet. – Így nem bántanak a bogarak- tarja jónak a védőkesztyű használatát a fiatalember, aki a Munkásotthon Utcai Testnevelés Tagozatos Általános Iskola első osztályos tanulója. Megtudom, karatézik, a suliban sokat fut és gimnasztikázik. - Nekem az apukám szólt,- avat bizalmába – jöjjek le segíteni, hátha elfáradok és hamarabb ágyba kerülök este. Derülünk a dolgon, míg többen megállapítják: aki így serénykedik, biztosan nem fogja másutt sem eldobni a szemetet !
Bár arról nincs tudomásunk, Patrik szombaton hány órakor került ágyba, azt nem gondolnánk, hogy a résztvevők szemére nehezen jött volna álom a jó levegőn, nagy szélben végzett akció után..
– B. K.