Magyar népi betlehemesekből és karácsonyi népénekekből szerkesztettek és játszottak el szép játékot az egy időben Újpesten is működő Térszínház társulatának tagjai, december 17-én, szombaton délután.
A szövegkopásokat és nyelvi romlásokat autentikus forrásból merítve kiegészítették és kijavították, így a népi hagyomány epikus színházi vonásait is megőrizték. A Szent István téren felállított nagyszínpad helyett, a szél miatt ők is a városháza hátsó bejáratánál játszották el műsorukat, amely nagy sikert aratott.
A teátrum negyvenkét éve működik, és egy időben éppen Újpesten tevékenykedtek a színészek. A társulat vezetője, Bucz Hunor, két éve így fogalmazott: Nem vér (vesd össze Nietzschével), nem ér (vesd össze Adyval), hanem TÉRszínház vagyunk. Vesd össze Gordon Craiggel, aki különbséget tesz a festői színház és az architektonikus élményt nyújtó térszínház között. Az előbbi andalító benyomásokkal bűvöli el a közönséget, az utóbbi a teljes emberhez szól. Az előbbiben a néző belekukkant egy távoli világba, az utóbbiban a résztvevő benne van a világban, és ezért létélmény számára a színház.
A színház jelenleg Óbudán működik, de évekig Újpesten tevékenykedtek a tagok. A mostani színvonalas előadásukat nagy szeretettel fogadta a közönség, mondhatni megérintette az újpestiek szívét a darabból átsütő szeretet, és az is, hogy sok emberrel kezet fogtak a végén, és áldott, békés karácsonyt kívántak az újpestieknek.
Kép és szöveg: Ádám T.