Az egyesület tevékenységéhez méltó épület létrehozását határozta el 1896. március 10-én. Újságuk természetesen nyomon követte a létrehozás folyamatát. A mai Árpád út 66. szám alatti telket műkedvelő előadásaikon összegyűjtött pénzből foglalták le. A házépítési alap adományokból, lakossági és banki kölcsönökből állt össze, megmozdult a nagyközség sok polgára: közel nyolcvanan 500-100 pengő közötti összeg adományozásával illetve kölcsönzésével járultak hozzá az építkezéshez. A terveket Kovács Frigyes műépítész készítette, melyet Kőrösi Lajos építőmester kivitelezett. Mint az Újpesten megszokott volt, mindketten helyi lakosok. A ház utcai homlokzatának jelentős részét elfoglaló, kívülről is vonzó kávéház bérleti díja jelentette a kölcsönök törlesztésének biztos alapját és jelentős támogatást nyújtott a közművelődési célok megvalósításában is. 1898. december 17-én díszközgyűléssel és vacsorával, táncmulatsággal avatták fel az intézményt. Részletes beszámolót közöltek erről a helyi lapok: „Rendkívül fényes és elegáns tükrökkel s hatalmas csillárral ellátott hangverseny és tánczterem, nagyon kényelmes a kitűnő tekeasztallal büszkélkedő billiárd-terem, elég tágas az étkező s igen czélszerűek az olvasó, a kártya, a hivatalos helységek” – írta a Társadalmi Lapok.
„… már áll a takaros kör a József és Árpád-utczákon kaczér diszitéseivel, nagy fényes ablakaival az Árpád útról kávéházzal, mely egyike lesz a legfényesebbeknek.” – állt az Ujpesti Közlöny tudósításában.
Az Ugró Gyula által írt Ujpest monográfia a helytörténet kutatók számára alapmunkának tekinthető, ebben a kötetben pontosan egy évvel későbbre, 1899-re teszi az épület megnyitását. Feltehetőleg sajtóhiba, vagy részéről véletlen elírás lehet az ok, hiszen tudjuk volt polgármesterünk az alapítástól tagja volt társaságnak – éppen ezért több tanulmány is átvette ezt a dátumot. A kortárs sajtó azonban nem téved, kissé lemaradtunk az ünnepléssel…
A közösségi művelődés kedvelt színtere az alapító civil szervezet irányítása alatt 1941-ig töretlenül szolgálta a polgárok kulturális igényeit. Ekkor belügyminiszteri rendelettel feloszlatták a Közművelődési Kört, innen kezdődött az épület „változatos célú” felhasználása. Először a vitézi rend kezelésébe vonták, itt kapott helyett több újpesti hazafias szervezet is, 1942-től pedig a Magyar Országos Véderő Egylet helyi szervezete működtette.
A háború után újjáalakult Közművelődési Kör a következő két esztendőben hagyományainak megfelelően igyekezett újjászervezni a házban folyó kulturális életet. Helyiségeit azonban az első pillanattól meg kellett osztania a Magyar Kommunista Párttal. A fordulat évétől a Magyar Dolgozók Pártjának székháza lett, „az elvtársak további fejlődését fogja elősegíteni, kiválóan alkalmas előadások és szemináriumok tartására…” – írta az Észak Pestkörnyék 1949 márciusában. Eredeti célokra 1951-től használták ismét: először Ságvári Endre Kultúrotthon lett, majd 1965-ben – a lassan enyhülő politikai nyomás hatására – szinte észrevétlenül változott neve Ady Endre Művelődési Házra. Közel húsz évig látta vendégül programjain a város minden korosztályát. 1986-ban hosszabb időre bezárták, jelentős átépítés, felújítás zajlott az épületben. 1993 augusztusában Polgár Centrum néven nyílt meg újra kiállítótermek, kamaraszínház, közösségi rendezvények tartására alkalmas helyiségek kialakításával.