A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a 20. századig. Eredetileg a tojások egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsön vagy a bíbortetű.
Később, elsősorban német területen kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal “írták” a héjra, és a festés után lekaparták. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. Kaparással is díszíthették a már megfestett tojásokat, itt az előtűnő meszes héjon rajzolódott ki a minta. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolhatták a tojásokat.
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének hagyományos formája, a minták elrendezése tájegységenként változott.
(Forrás: Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv.)