Tordai Éva tökéletes példája annak, miért és hogyan kell újrakezdeni. Az újpesti nő két diploma megszerzése és három gyerek felnevelése után, divatrajongóból divattervezővé vált. Szerencsére ragaszkodik a IV. kerülethez, így Árpád úti üzletében készíti szebbnél szebb ruhakölteményeit.
„Imádom Újpestet. Édesapám a Tungsram dolgozója volt, a családom generációk óta itt élt. Bár ideig-óráig éltem az ország más részein, de mindig visszahúz a szívem Újpestre. Amikor a kisfiamat vártam, kinéztünk egy házat a Kertvárosban, elképesztően közel ahhoz a házhoz, amelyikben felnőttem. Később ugyanarra a játszótérre jártunk a fiammal, ahol én is felcseperedtem. Itt élnek az egykori osztálytársaim, jóbarátaim, mindannyian tudunk egymásról, mi, újpestiek nagyon összetartunk.”
Sok igényes nő ismeri a kerületben Tordai Éva egyedi öltözeteit, amelyek méltó viseletek a legelegánsabb alkalmakra is. Bár a hétköznapokra is gyönyörűek a divattervezőnő ruhái, blézerei vagy éppen szoknyái, mégis, leginkább a neves események előtt keresik fel Éva üzletét az újpesti hölgyek. Az Árpád úton található divatüzlet – németesen szólva – „klein aber fein”: kicsi, de nagyon hangulatos és „csajos”, és a januári megnyitását követően már nagyon sok nő felfedezte magának.
Tordai Éva
„Rajongok a romantikus stílusért és a nőies sziluettekért. Sokszor anyagból tervezek, ha meglátok egy szép anyagot, azonnal beindul a fantáziám. De az is nagyon gyakran megtörténik, hogy bejön egy hölgy, hogy gondoljak ki és tervezzek neki valamit.”
A tősgyökeres újpesti nő a IV. kerületben látta meg a napvilágot, édesanyja a mai napig az Izzó lakótelepen él. Két lánya, az ismert táncművész és tévés Stohl Luca és Stohl Rebeka is itt itt nőttek föl, sőt, a lányok – akik már gyönyörű nők – a mai napig is ide, a Víztorony közelébe térnek haza pihenni. Fia, a 13 éves Ádám pedig az UTE utánpótlás jégkorongcsapatának sportolója. Tordai Éva sokáig a Magyar Állami Operaház táncosa és statisztája volt, aki bár adminisztratív munkára érkezett az Andrássy út legszebb épületébe, csakhamar a színpadon találta magát, hiszen felfedezték tánctudását.
Még hat hónapos terhesen is a színpadon állt, nem is csoda, hogy Lucából táncművész lett.
A tanítónő végzettségű Éva később elvégezte a Testnevelési Egyetemet is, és aerobic oktató is lett, egyebek mellett Újpalotán is edzette a csinosodni vágyókat.
„De a divat mindig is ott volt az életemben. Szétvágtam a pólóimat, gyerekként átalakítottam a testvérem nadrágjait, kézzel varrogattam, és szerettem a szépet.”
2014-ben végezte el a Budapesti Divat Iskolát, amit élete egyik legszebb élményének tart, hiszen a kétéves képzés során rengeteg tudást szívott magába.
„Össze kellett logisztikázni, hogy három gyerek mellett, heti háromszor ott tudjak lenni. Mindent az alapoknál kezdtem, ott ültem először varrógéphez is. Kizárólag felsőfokon tudok beszélni az iskoláról, ahová a mai napig visszajárok továbbképzésekre.”
A divattervezőnő – aki varrónője segítségével saját maga varrja meg az öltözeteket – úgy érzi, talán kezd magára találni a stílusvilág és társadalmi élet is a járvány után.
„A Covid idején azt kérték, hogy minél kényelmesebb ruhákat készítsünk, idén nyáron viszont már izgalmas felkérések is érkeznek. Nemrégiben pink menyasszonyi ruhát rendelt egy menyasszony.”
De nagyon sok anya-lánya felkérés is érkezik Évához, aki büszke rá, hogy mindegyik ruhából egyet készít, ami garantáltan nem jön szembe az utcán. Ami pedig a divatbemutatókat illeti, ha minden jól sikerül, a következő show-t már a Külvárosi Kávézóban rendezhetik meg, hiszen szeptemberben kisebbik lánya, Stohl Rebeka családi barátokkal nyitja újra a kultikus helyet.
Tordai Éva
„Megpróbálunk sok mindent úgy visszahozni, ahogy régen is volt a kávéházban.”
Éva azt ígéri, olyan legendás ételeket is visszahoz, mint a borbély húsleves, rokfortos palacsinta, és visszatér a kávéházi zongorista is, sőt, a régi kávégépeket is leporolták.
„Ha csak feleannyian eljönnek, mint akik lelkesülnek az újranyitás iránt, akkor már jók vagyunk.”
Stohl Luca az Édesanyjáról
„Mióta az eszemet tudom, anyukámnak makulátlan a stílusa. Ha csak a boltba ugrik le kenyérért, akkor is passzol a cipője a ruhájához, a táskája a szemüvegéhez, vagyis, mindig olyan, mintha skatulyából húzták volna elő. Szenvedélye a divat, és elképesztő a memóriája. Ez nem túlzás, simán elmondja, hogy az elsős évnyitómon melyik barátnőm anyukája milyen ruhában volt. Fontos számára az összhang és az ápolt megjelenés. Ez jól látszik üzlete kirakatán is, ahol hétről hétre gyönyörű, színben és stílusban egymáshoz passzoló ruhákban állítja a babákat a kirakatba.
Szerintem nagy dolog, hogy valaki a negyedik X betöltése környékén, két diploma és három gyerek után újra beült az iskolapadba és megtanult tervezni, modellezni, varrni… Ruhát készíteni.
Gyerekkorunkban rendszeresen összeöltöztünk hárman a húgommal, amikor kicsit nagyobbak lettünk, és erre már nem voltunk vevők, édesanyánk ruhaboltot nyitott. Miután már a legkisebb öcsénk is iskolás lett, belevágott az álma megvalósításába. Bevallom, amikor smink nélkül, ráadásul melegítőben leszaladok a sarki kis közértbe, mindig eszembe jut: Istenem, ha ezt anyu látná… akkor se mondana semmit rosszat, talán csak annyi megjegyzése lenne mosolyogva: legalább egy farmert felkaphattál volna!”
Stohl Rebeka az édesanyjáról
„Anyu tipikus példája a tökéletességnek. Mindig odafigyel, mit hogyan viseljen, ha csak a boltba szalad ki ő akkor is odafigyel arra, hogy jelenik meg más emberek előtt, és ezt próbálta nekünk is megtanítani. Amit én nagyon szeretek, (bár nem mindig jön össze),de igyekszem mindig olyan öltözékben elmenni itthonról, hogyha bármi közbejön megálljam a helyem. Anyunak az egyszerű elegáns vonalak és a bohókás, színes ruhák is jól állnak, mert tudja viselni őket. A ruhaboltban pedig kiteljesedhet, hogy másoknak is megmutassa, hogy viseljék az önmagukhoz illő ruhadarabokat.”