Ha virgonckodnak a denevérek, akkor itt a nyár. Kevés ennyire megosztó állat létezik, hiszen sokan félnek és undorodnak tőlük, ám olyan rajongókból is akad bőven, akik őszintén cukinak tartják ezeket a bőrszárnyú apróságokat.
Sajnos számtalan értelmetlen és esetenként veszélyes tévhit fűződik repülő barátainkhoz, ami miatt némelyek akár élve szögelik őket az ajtajukra, noha igazán ártalmatlan jószágokról van szó. Sokan gondolják, hogy belekapaszkodik az ember hajába, de ez nem igaz. Vélik azt is, hogy kórságokat terjeszt. Igaz, nekik is lehetnek betegségeik, mint például a veszettség, de ezek nem fenyegetnek bennünket, amíg nem próbáljuk puszta kézzel megfogni őket.
A koronavírus járvány kapcsán is előkerültek, ám egyelőre nem bizonyított, hogy lenne bármi közük is a kórokozó eredetéhez.
Rejtőzködése, éjszakai életmódja és emlős létére érthetetlen repülési képessége mindig is rejtélyessé tette a denevért, amely vonását a szépirodalom és filmművészet még tovább ködösítette, így tökéletesen alkalmassá vált a bűnbak szerepre. Vannak azonban hihetetlen tények vele kapcsolatban, amik igazak. Ilyen például a két irányba hajló térde, a se előre, se hátra nem néző lábujjak, a csodálatos ultrahangos lokátorrendszer, vagy éppen a fáradás nélküli függeszkedés képessége. Sőt, amellett, hogy aranyos kis állatok, még komoly hasznot is jelentenek nekünk, embereknek. Nemcsak ürülékükkel szolgálnak kiváló növénytrágya forrásául, de rovarfogyasztásuk is (mert hogy nem vért isznak) kiemelkedő, így ha egy mesterséges denevérodút helyezünk házunk (akár panelházunk) falára, ők a szúnyogok távoltartásával hálálják majd meg a gondoskodást.
Kép és szöveg:
Csanádi Viktor
erdő- és vadvédelmi vezető
ERDŐMENTŐK Alapítvány