Egyelőre nem ad ki közterület-használati hozzájárulást a fővárosi önkormányzat azoknak, akik budapesti aluljárókban akarnak utcazenélni vagy szórólapot osztani; az első kérvények a napokban érkeztek meg a városházára.
A Fővárosi Közgyűlés közterület-hasznosítási bizottságának szerdai ülésén elhangzott: a városvezetés azt kéri, hogy a testület ne adjon engedélyt az aluljárókra. Az indoklás szerint a szórólapozás általában szemeteléssel jár, a zene pedig az akusztikai körülmények miatt túl hangos.
Ughy Attila, a testület fideszes elnöke azt mondta: a város mereven áll a kérdéshez, miszerint minden tevékenységet megszüntetne az aluljárókban, ami nem közlekedéssel kapcsolatos. Álláspontja szerint a nyári időszakban szabadtéren lehet tartani a zenélést és a szórólapozást, de a zord idő beköszönte előtt újra kell gondolni a dolgot.
Losonczy Pál, a bizottság jobbikos alelnöke úgy vélte: sehol nincs olyan város a világon, ahol ne lehetne aluljáróban zenélni. Kitért arra is, hogy Magyarországon többnyire megélhetési utcazenészek vannak, a koncertek egyre inkább azért szűnnek meg, mert az emberek nem mennek el, ha jegyet kell venni. Hozzátette azt is, hogy például a hegedű hangja szabadtéren nem érvényesül úgy, mint egy aluljáróban.
A Fővárosi Közgyűlés április 27-én döntött arról, hogy engedélyköteles lesz a szórólapozás és az utcai zenélés. Az erről szóló rendelet a közterület-használati tarifákat is szabályozza, azonban mindkét esetben lehetőség van a díj “korlátlan mértékű” csökkentésére. A szórólaposztás négy besorolási kategóriától függően minimum 3000, maximum 9100 forint négyzetméterenként havonta, míg az utcazenélés napi díja egy négyzetméterre 160 és 230 forint között van.
(Fotó: flickr.com)