Sulyok Tamás leváltása, új köztársasági elnök megválasztása augusztus 20. előtt, valamint egy rendkívüli jogosítványokkal felruházott vagyonvisszaszerző hivatal létrehozása is része annak a „Tisztítótűz művelet” névre keresztelt intézkedéscsomagnak, amelynek részleteit Magyar Péter parlamenti felszólalásában ismertette.
Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában bejelentette a „Tisztítótűz művelet” elindítását, amely a kormányfő álláspontja szerint politikai, gazdasági és jogi intézkedések összességeként Magyarország megtisztítását célozza az „átható korrupciótól és a maffiaszerű befolyástól”.
A kormány két jogszabálycsomag benyújtását tervezi, az Alaptörvény 17. módosítását, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását. Az Alaptörvény-módosítást társadalmi egyeztetésre bocsátják, amelynek keretében öt napon keresztül van lehetőség véleményezni a kormány honlapján.
A tervezett módosítás értelmében megszűnne Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása, ezzel párhuzamosan pedig új alkotmányozási folyamat indulna. A javaslat az Alkotmánybíróság működését is érintené, többek között a bírák felső korhatárának visszaállítását, amellyel a 70 év feletti alkotmánybírók megbízatása, köztük Polt Péteré, a mentelmi jogukkal együtt megszűnne.
Megfosztanák hivatalától az államfőt
A társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosítási tervezet rendelkezik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnéséről is. A javaslat szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”.
A tervezet azt is rögzíti, hogy a hivatalban lévő államfő mandátumának megszűnését követően az Országgyűlés új köztársasági elnököt választ, aki az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig töltheti be tisztségét.
Magyar Péter felszólalásában azt mondta, amennyiben Sulyok Tamás nem írná alá a megbízatásának megszüntetését kimondó Alaptörvény-módosítást, az álláspontja szerint ellentétes lenne a magyar jogrenddel, ezért vele szemben jogfosztási eljárás is kezdeményezhető. A miniszterelnök hozzátette, hogy az alkotmányozási folyamat lezárultáig az Országgyűlés új köztársasági elnököt választana Sulyok Tamás helyére.
A parlamenti ülés utáni sajtótájékoztatón Magyar Péter a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatban azt mondta: „Azt meg tudom ígérni, hogy augusztus 20-a előtt új köztársasági elnöke lesz Magyarországnak.”
Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal
Magyar Péter kitért a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozására is. A kormányfő elmondása szerint a szervezetet az Országgyűlés hozná létre, és annak is tartozna beszámolási kötelezettséggel. Az intézmény élére, valamint a négy elnökhelyettesi posztra nyílt pályázatot írnának ki.
A miniszterelnök közlése szerint a hivatal munkáját a meglévő állami szervek – az ügyészség, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint más rendvédelmi szervek – támogatnák, és részben a legkiválóbb ügyészeket, valamint NAV-szakembereket is bevonnák a munkába. Hozzátette, hogy a hivatal utasítási jogkörrel rendelkezne a rendőrség és az ügyészség irányába is. Az új intézmény a büntetőeljárások és közérdekű keresetek kezdeményezésére is jogosult lenne, első lépésként azonban átfogó kockázatelemzéseket végezne. A hivatal elnökét hat évre választanák meg, és a tisztség egy alkalommal sem lenne megújítható.
Alaptörvény helyett ismét alkotmány
A kormány álláspontja szerint az Alaptörvény 17. módosítása nem jelent teljes körű alkotmányos reformot, ez csupán egy átmeneti jellegű változtatás, amely az új alkotmány elfogadásáig rendezné a legsürgetőbb közjogi kérdéseket. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy új alkotmányra van szükség, amelynek megalkotásába a társadalom valamennyi rétegét be kell vonni. Hozzátette, hogy amennyiben rajtuk múlik, Magyarország új alaptörvénye ismét az „alkotmány” elnevezést viseli majd, legitimációját pedig a folyamat végén egy népszavazás erősítené meg.
A miniszterelnöki ciklus mellett a képviselői mandátumok hosszát is maximalizálná a kormánytöbbség
A tervezet szerint az országgyűlési képviselők legfeljebb 12 éven, vagyis három teljes cikluson keresztül tölthetnék be mandátumukat. Magyar Péter miniszterelnök a javaslat ismertetésekor úgy fogalmazott, tizenkét év elegendő idő arra, hogy egy politikus szolgálja a hazáját és maradandó eredményeket érjen el.
A tervezet elfogadása jelentős változásokat hozna az Országgyűlés összetételében. A jelenlegi szabályozás alapján összesen 28 hivatalban lévő országgyűlési képviselő nem indulhatna a 2030-as parlamenti választáson. Az érintettek között több, hosszú ideje parlamenti mandátummal rendelkező politikus is szerepelne, köztük a Fidesz–KDNP több ismert képviselője.
A módosítás nem csak az előző kormánypártokat érintené. Amennyiben az Országgyűlés elfogadná az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, a Mi Hazánk három országgyűlési képviselője szintén elérné a tervezetben meghatározott tizenkét éves időkorlátot, így nem indulhatna újra a 2030-as országgyűlési választáson.
Kép forrása: Országgyűlés
SZFM