A fogyasztók adminisztratív és anyagi terheinek csökkentését célzó törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés hétfőn, a jogszabály szerint az energiaszolgáltatóknak kell nagyobb terhet vállalniuk a jövőben. A fideszes Németh Szilárd, Wintermantel Zsolt és Zsigó Róbert javaslatát 307 igennel, ellenszavazat nélkül, 11 független képviselő tartózkodása mellett fogadta el a parlament.
A változtatás után a szolgáltatóknak az eddigi évenkénti leolvasással szemben – ha a fogyasztó ezt kéri – negyedévente kell díjmentesen leolvasniuk a mérőórákat, és ennek lehetőségét este nyolc óráig biztosítaniuk kell. Előírták azt is, hogy a szolgáltatóknak minden járási székhelyen ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk, az ötezresnél népesebb településeken pedig panaszirodát kell működtetniük.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy azokban a négyszintesnél magasabb társasházakban, amelyekben fogyatékkal élő lakik, a lépcsőházak világítását, illetve a liftek működését akkor is biztosítani kell, ha tartozás miatt kikapcsolnák az áramot. Fenn kell tartani a minimális szolgáltatást a társasházak közös tulajdonú helyiségeiben akkor is, ha a közös képviselő a kikapcsolási eljárás megindulása előtt igazolja, hogy a közösköltség-elmaradással rendelkező lakóval szemben a fizetési meghagyásos eljárást már megindította.
Tovább védik a fogyasztókat
Eddig a villamosenergia- és a gázszolgáltatás kikapcsolására a 60 napot meghaladó tartozás esetén nemcsak számlafizetési késedelem miatt, hanem például kötbértartozás esetén is lehetőség volt. A jövőben viszont kötbértartozás miatt csak akkor kapcsolhatják le a szolgáltatást, ha a szolgáltató polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett.
A kihirdetést követő 15. napon hatályba lépő törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a jövőben a közvilágítási berendezések üzemeltetése engedélyköteles tevékenység lesz, ha azt nem az elosztók végzik. Az indoklás szerint ennek előnye, hogy az energiahivatal az engedélyezésekor vizsgálhatja a kérelmező szakmai és gazdasági felkészültségét, alkalmasságát, valamint az üzemeltetésre vonatkozó követelményeket állapíthat meg, betartásukat ellenőrizheti és ki is kényszerítheti.
Emellett az üzemeltetőknek kötelező lesz nyilvántartást, közvilágítási leltárt vezetniük a tulajdonukban vagy üzemeltetésükben lévő közvilágítási berendezésekről, és abból az önkormányzatoknak és az állami szerveknek térítésmentesen adatokat szolgáltatni.
Parlamenti vitára alkalmasnak találta a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága. A törvényjavaslat, amely Németh Szilárd (Fidesz) képviselői önálló indítványa, az indoklás szerint biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését, a kötelezően kifizetendő lakossági tételek árának csökkentését. A rezsicsökkentés egyik fő célja a lakosság életszínvonalának javítása.
Mint azt lapunk megírta, a hazai gáz- és áramszolgáltatók együttesen 42,9 milliárd forintnyi hasznot vágtak zsebre 2011-ben. Magyarországon volt a második legmagasabb a lakossági villamos áram és a lakossági gáz árszintje.
Költségvetési intézmények lesznek
Április 1-jétől költségvetési intézmény lesz az a 28 kórház, amely már korábban állami tulajdonba került, de eddig gazdasági társaságként működött. Az erről szóló törvényt hétfőn kormánypárti szavazatokkal fogadta el az Országgyűlés. Az átalakulás nagyjából 18 ezer dolgozót érint, ők – ha továbbra is az adott betegellátó intézményben kívánják folytatni munkájukat – közalkalmazotti státusba kerülnek.
A fenntartó minden munkavállalót átvesz az átalakuló intézményekbe; alapilletményük, illetménykiegészítésük és rendszeres illetménypótlékaik együttes összege pedig nem lehet alacsonyabb a gazdasági társaságnál január 1-jén érvényes, jogszabály, kollektív és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél.
Módosul a költségvetés
A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztésében szereplőhöz képest további tízmilliárd forinttal több lehet az idei költségvetés kiadási főösszege és hiánya, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta a parlamenti szakbizottság erről szóló módosító javaslatát.
A javaslat az önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatást emeli 20 milliárdról 30 milliárd forintra. Az indoklás szerint a módosítás növeli a központi alrendszer hiányát, de a törlesztési célú támogatást az önkormányzati alrendszerben bevételként kell elszámolni, így az államháztartási szinten egyenlegsemleges. A parlament az idei költségvetés harmadik módosításáról – amely növeli a hiányt, de nem befolyásolja az uniós elszámolás szerinti egyenleget és az államadósságot – jövő hétfőn határozhat.
Az Országgyűlés hétfőn kiterjesztette az eddig csak készletezéssel foglalkozó Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tevékenységi körét, így az a jövőben megjelölheti az üzemanyagokat, hogy ellenőrizze a kőolajtermékek belföldi felhasználását. A képviselők hétfőn 266 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadták el a változtatást, amelyet Németh Lászlóné fejlesztési miniszter kezdeményezett a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslatban.
(mno.hu)