Több, jellemzően évtizedekkel ezelőtti ipari tevékenységből származó talaj- és talajvízszennyezéssel kapcsolatban zajlik jelenleg vizsgálat, hatósági eljárás vagy kármentesítés Újpesten és közvetlen környezetében. Az ügyekben az állam, közelebbről a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya jár el környezetvédelmi hatóságként. Dr. Trippon Norbert polgármester most az önkormányzat Klíma- és Környezetvédelmi Bizottságának szeptember 7-i ülésén tájékoztatta a bizottság tagjait arról, milyen információk állnak jelenleg az önkormányzat rendelkezésére a városunkat érintő szennyezésekről.
Újpest története elválaszthatatlan az ipartól. A XIX-XX. század fordulójától gyárak sora telepedett meg városunkban és közvetlen környezetében, ezek közül több hosszú évtizedeken, sőt, van amelyik több mint száz éven keresztül működött. A későbbi Tungsram elődje 1901-ben költözött újpesti telephelyére, a második világháború után pedig külön iparággá fejlődött a vákuumtechnikai gépgyártás. A Chinoin elődjét 1910-ben alapították, 1912-ben települt át a Tó utcába, ahol még abban az évben megkezdődött a gyártás. A rákospalotai Szövőgyár utcai telephely története ugyancsak a XX. század első felére nyúlik vissza. Az ottani Rákospalotai Kötöttárugyárban az 1920-as évektől fonoda is működött, 1963-tól pedig a Budapesti Finomkötöttárugyár része lett.
Ezeknek az üzemeknek a működése során olyan technológiákat, vegyszereket, oldószereket és kőolajszármazékokat is használtak, amelyek egy része az évtizedek alatt a földtani közegbe, majd a talajvízbe kerülhetett. A feltárt szennyezések nem újkeletűek. A gyárak működése, technológiája korábban is dokumentált volt, a ma ismert szennyezettség pontos kiterjedését és mértékét azonban későbbi környezetvédelmi tényfeltárások határozták meg. Trippon Norbert polgármester a bizottsági ülésen arra is felhívta a figyelmet, hogy bár Magyarországon már a rendszerváltás előtt is léteztek környezetvédelmi előírások, azok a mai szabályozásnál jóval kevésbé voltak részletesek és átfogóak. Az 1990-es évektől, majd az európai uniós jogharmonizációval a környezetvédelmi követelmények köre jelentősen bővült, az előírások pedig egyre szigorúbbá váltak.
A felszín alatti szennyezések sajátossága, hogy nem feltétlenül maradnak az egykori gyártelepek határain belül. A talajvíz áramlásával egyes oldott szennyezőanyagok a forrásterülettől távolabbra is eljuthatnak. Éppen ezért van szükség monitoringkutakra és újabb mintavételekre, hiszen ezekkel lehet pontosan követni, merre és milyen koncentrációban van jelen a szennyezés, illetve hogyan halad a talaj megtisztítása. A mostani helyzetben fontos előrelépés, hogy több területen már nem pusztán a probléma feltárása zajlik. A Tungsram területén és a Tó utcában tényleges kármentesítési beavatkozás működik, vagyis a szennyezett talajvíz kezelését is végzik. A Szövőgyár utcai ügyben a kormányhivatal már a beavatkozás megtervezésére kötelezte az állami vagyonkezelőt. Budapesten arra is van példa, hogy egy történelmi ipari szennyezés felszámolása ennél jóval tovább húzódik. Az Óbudai Gázgyár 1913 és 1987 közötti működéséből visszamaradt szennyezés teljes kármentesítése máig nem történt meg, 2025-ben például még a megfelelő műszaki megoldás felülvizsgálatára írtak ki pályázatot, 2026 augusztusában pedig az alacsony dunai vízállásnál láthatóvá vált szivárgás miatt rendkívüli kárelhárítást kellett elrendelni.
Az Újpestet érintő szennyezéses ügyekben a Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el környezetvédelmi hatóságként. Az állami hatóság rendeli el a tényfeltárást, a monitoringot és a szükséges kármentesítést, állapítja meg az elérendő célértékeket, jelöli ki a kötelezetteket, és ellenőrzi az előírások teljesítését. Újpest Önkormányzata ezekben az ügyekben nem hatóság és nem is a kármentesítés végrehajtója. Az önkormányzat ugyanakkor aktívan közreműködik abban, hogy az újpestiek minél szélesebb körű és naprakész tájékoztatást kapjanak. Ennek érdekében külön felületet hozott létre a környezetvédelmi anyagoknak, ahol az ügyekhez kapcsolódó dokumentumok és térképek is elérhetők. Az érdemi változásokról és új információkról rendszeresen beszámol a képviselő-testületi üléseken és közmeghallgatásokon, egyes esetekben pedig közvetlen, papíralapú tájékoztatással is eljuttatja az információkat az érintett lakossághoz. A szövőgyári szennyezés ügyében az önkormányzat saját vízvizsgálatot is megrendelt, továbbá, amennyiben a hatósági vizsgálatokhoz önkormányzati tulajdonú ingatlanokon monitoringkutak vagy mintavételi pontok létesítésére van szükség, biztosítja az ehhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást.
Tungsram Fóti úti terület: szigorúbb célértékeket határoztak meg idén
A Tungsram újpesti története több mint egy évszázadra tekint vissza, a vákuumtechnikai gépgyártás pedig a második világháború után vált a vállalat egyik meghatározó ágazatává. A későbbi Vákuumtechnikai Gépgyárban többek között fényforrásgyártó gépsorokat, vákuumtechnikai, üveg- és gyógyszeripari berendezéseket fejlesztettek és gyártottak. A szennyezéssel érintett Fóti út 141. szám alatti egykori gyárterület ma már nagyrészt elbontott állapotban van. A területen végzett vizsgálatok több, feltehetően a gépgyártáshoz kapcsolódó felületkezelési technológiákhoz, illetve az ott tárolt és felhasznált anyagokhoz kötődő szennyezőanyagot tártak fel. A 2021-es tényfeltárás alapján három beavatkozást igénylő gócterületet határoltak le, a Blaha Lujza utca melletti részt, a Schiller Karosszéria Centrum parkolóját és az egykori gyár belső területét. A három területen jelenleg is folyamatban van a kormányhivatal által elrendelt beavatkozás, vagyis a kármentesítés, a teljes érintett területen pedig monitoringot végeznek. A kármentesítésre kötelezett a terület mindenkori tulajdonosa, jelenleg a Fóti út 141. Ingatlankezelő Kft.
2026-ban fontos változás történt, ugyanis a területre tervezett stadion és sportpark miatt aktualizálták a korábbi kockázatelemzést, és mivel a jövőbeni használat során gyermekek is rendszeresen tartózkodhatnak majd a területen, őket vették figyelembe a legérzékenyebb csoportként. Ennek eredményeként a talajvízre korábban elfogadott kármentesítési célértékeknél szigorúbb, alacsonyabb értékeket javasoltak, a kormányhivatal pedig 2026 nyarán ennek megfelelően módosította határozatát. Ezt követően a Népegészségügyi Osztály szakvéleménye alapján az önkormányzat óvatosságból arra kérte a szennyezettséggel érintett területen és annak környezetében élőket, hogy a kármentesítési célértékek eléréséig ne használják a fúrt és ásott kutak talajvizét fürdésre, locsolásra, illetve élelmiszeripari vagy mezőgazdasági célra. Kötelező kúthasználati korlátozásról azonban nem született ezidáig kormányhivatali hatósági döntés. A vezetékes ivóvízhálózatot a probléma nem érinti, annak használata továbbra is biztonságos.
A szennyezés pontosabb lehatárolásához mintegy húsz ingatlanon összesen 25 monitoringkút kialakítását kérelmezték. Az önkormányzathoz is érkezett megkeresés, mivel több vizsgálati pont önkormányzati területre esik. A szükséges tulajdonosi hozzájárulást természetesen az önkormányzat itt is biztosította, jelenleg a 25 kérelmezettből 11+1 kút üzemel, a többit folyamatosan alakítják ki. Dr. Trippon Norbert a bizottság ülésén arról is tájékoztatott, hogy az önkormányzat megkereste a Fóti út 141. szám alatti terület tulajdonosát, és friss információkat kért a kármentesítés jelenlegi állásáról. Amennyiben érdemi válasz érkezik, az önkormányzat arról is tájékoztatni fogja az újpestieket.
Szövőgyár utca: 2026-ban tájékoztatott a kormányhivatal az újpesti érintettségről
A Szövőgyár utcai ügy forrásterülete nem Újpesten, hanem a XV. kerületben, Rákospalotán található. A Rákospalotai Kötöttárugyár területén már az 1920-as években fonoda működött, az üzemet 1948-ban államosították, majd 1963-ban a Budapesti Finomkötöttárugyár részévé vált. Az 1970-es években olajtüzeléses rendszert is kialakítottak, amelyhez földalatti olajtartály tartozott. A gyár megszűnése után a terület egy részét a Colortex Kft. használta. A szennyezés feltárása 2003-ban kezdődött, amikor a szomszédos Szövőgyár utca 23. egyik ásott kútjában jelentős mennyiségű gázolajat találtak. Ezt 2017-ben, 2022-ben és 2023-ban további vizsgálatok követték. A 2026 áprilisában elkészült kiegészítő tényfeltárás olajszármazék- és halogénezett szénhidrogén-szennyezettséget is rögzített.
Újpest számára az ügy közvetlen érintettségére a 2026-os kiegészítő tényfeltárás és az azt követő kormányhivatali határozat alapján derült fény. A dokumentum ugyanis már 12 újpesti ingatlant is a szennyezettséggel érintett területhez sorolt. Az önkormányzat ezt követően saját, közérthetőbb térképes lehatárolást készített az újpesti helyrajzi számokról. Fontos leszögezni, hogy a 12 újpesti terület jelenleg nem érint lakóházakat. A kormányhivatal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t kötelezte a beavatkozási és kármentesítési monitoringterv elkészítésére, az MNV Zrt. megbízásából eljáró szakemberek Újpesten is monitoringkutak kialakítását kezdeményezték. Hét önkormányzati hozzájárulással érintett mintavételi pontból öt már elkészült. Újpest Önkormányzata ezek kialakításához is megadta a szükséges tulajdonosi hozzájárulást.
Vizsgálatok a Tarzan Parknál és a Szilas-pataknál
A Tungsram és a Szövőgyár utcai szennyezés miatt az újpestiek számára kiemelten fontos közeli helyszíneken is történtek vízvizsgálatok. Az Újpesti Vagyonkezelő Zrt. Budapest Főváros Kormányhivatala felhívására független, akkreditált laboratóriummal bevizsgáltatta a Tarzan Park területén található fúrt kút vizét, különös tekintettel a Szövőgyár utcai talajszennyzettségere. A vizsgálat eredménye negatív lett. A vizsgálat dokumentumait megküldték a Fővárosi Kormányhivatalnak, mely tudomásul vette azt. Hock Zoltán vezérigazgató úr tájékoztatása szerint továbbá a fúrt kút vizét kizárólag a Park éjszakai öntözésére használják, a vizes játékok vezetékes hálózatból kapják a vizet. A Szilas-patak esetében a mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot maga Újpest Önkormányzata rendelte meg 2026 augusztusában, szakértői értékeléssel együtt, melynek eredménye a bizottsági ülés előtt készült el, és elmondható, hogy a vizsgált szennyezőanyagok mért mennyisége nem haladta meg a határértékeket.
Feltételezett szivárgást vizsgálnak a Pozsonyi úti Shell benzinkútnál
A Pozsonyi út 1. szám alatti Shell-töltőállomás esete eltér a korábbi ipari tevékenységből származó szennyezésektől. A Shell Hungary az egyik földalatti tartálynál olyan rendellenességet észlelt, amely feltételezett szivárgásra utalt. A társaság megkezdte a kivizsgálást és értesítette az illetékes hatóságokat. A Shell által közölt elsődleges szakértői vizsgálatok szerint nincs emberi egészséget veszélyeztető kockázat. Talaj- és talajvízmintavételi pontokat alakítottak ki a közelben, amelyek közül több önkormányzati ingatlanra esik, jelenleg nyolc mintavételi pont működik. Arról, hogy ezeket állandó talajvízfigyelő kúttá kell-e alakítani, illetve szükség van-e további beavatkozásra, a vizsgálati eredmények alapján fog dönteni a Pest Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága. Újpest Önkormányzata az ügyben megkereste a Shellt, és tájékoztatást kért arról, mit mutatnak az eddigi mérési eredmények, illetve hol tart a kivizsgálás. Az önkormányzat jelenleg várja a társaság válaszát, és a lakosság számára fontos új információkról ezt követően tájékoztatást ad.
A Chinoin több mint százéves ipari működésének környezeti öröksége
A Tó utcai gyógyszergyár Újpest egyik legrégebbi, ma is működő ipari telephelye. Wolf Emil és Kereszty György 1910-ben alapította az Alka Vegyészeti Gyárat, amely 1912-ben költözött az újpesti Tó utcába, 1913-ban pedig felvette a Chinoin nevet. A telephely kapcsán jelenleg két, egymástól elkülönülő környezetvédelmi ügyben zajlik hatósági eljárás: az egyik a korábbi ipari működésből származó talaj- és talajvízszennyezés kármentesítése, a másik a telephely zajterhelése. Az elkészült tényfeltárási záródokumentáció szerint a telephely földtani közegében és talajvizében benzolt és alkilbenzolokat, klórozott szénhidrogéneket, vízoldható oldószereket és más szerves vegyületeket mutattak ki. A dokumentáció azt is rögzíti, hogy a Chinoin az adott korszakok műszaki előírásainak, jogszabályainak és engedélyeinek megfelelően működött, ezek azonban a múltban nem bizonyultak elegendőnek a felszín alatti környezet szennyezésének teljes megelőzéséhez. A vizsgálatok szerint a feltárt szennyezettség nagy valószínűséggel a gyár több mint százéves működése során alakult ki.
2021-ben rendelte el a hatóság a beavatkozást és a kármentesítési monitoringot. A tisztítás több ütemben zajlik, a negyedik ütemben 15 termelőkút, három víztisztító rendszer és három sztrippelő berendezés vesz részt a szennyezett talajvíz kezelésében. Az önkormányzat 2026-ban kapott részletes hatósági információkat. A kármentesítés negyedik ütemének beavatkozási és monitoring-záródokumentációját 2026. július 31-i határidővel nyújtották be, egyúttal pedig az ötödik ütem tervének elbírálását is kérték.
A Tó utcai telephely zajterhelésének ügyében ugyancsak a Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el. A vizsgálatok alapján a környéken az éjszakai zajterhelés meghaladta a vonatkozó határértéket, ezért a hatóság több ütemből álló zajcsökkentési intézkedési tervet hagyott jóvá. Az első előírt intézkedések teljesítési határideje 2026. december 31.
Az egykori Tungsram strandnál már lezárult a kármentesítési eljárás
A bizottsági ülésen kérdésként merült fel az egykori Tungsram strand környezeti állapota is. A Duna-parti területen 1938-ban nyílt meg a strand. A terület egy része eredetileg sziget, illetve holtág volt, amelyet a XX. század során fokozatosan feltöltöttek. A feltöltéshez többek között építési és bontási törmeléket, salakot, illetve más, részben ipari eredetű anyagokat is felhasználtak.
A korábbi talaj- és talajvízvizsgálatok egyes mintákban a jogszabályi alap-határértéket meghaladó fém- és félfém-koncentrációkat mutattak ki, ezért a környezetvédelmi hatóság részletes tényfeltárásra kötelezte az akkori tulajdonost. A vizsgálatok lezárásaként 2018-ban tényfeltárási záródokumentáció készült. A kockázatelemzés alapján a szakértők arra jutottak, hogy a feltárt szennyeződés az akkori területhasználat mellett nem jelent a megengedhetőnél nagyobb egészségügyi vagy környezeti kockázatot, és a szennyezőanyagok számottevő továbbterjedése sem várható. A környezetvédelmi hatóság ezért 2019-ben elfogadta a záródokumentációt, egyedi szennyezettségi határértékeket állapított meg, és a környezeti kármentesítést befejezettnek nyilvánította. A határozat ugyanakkor további üzemi monitoringot is előírt, így a terület környezeti állapotának ellenőrzése a kármentesítési eljárás lezárása után is folytatódott.
Klímavédelmi célokról is tárgyalt a bizottság
A bizottság ülésén nemcsak a múltból örökölt környezeti terhek kerültek szóba. A klímavédelmi célok kapcsán dr. Trippon Norbert arról is tájékoztatást adott, milyen programok és beruházások valósultak meg az elmúlt években Újpesten a város zöldítése, az energiafelhasználás csökkentése és a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazása érdekében. Ezek közé tartozik a 2022-ben elindított esővízgyűjtő- és komposztáló program, amely 2026-ban már ötödik alkalommal biztosított térítésmentesen esővízgyűjtőket, kerti- és balkonkomposztálókat az újpestieknek. A program segíti a csapadékvíz helyben tartását és a zöldhulladék hasznosítását, és emellett szemléletformáló szerepet is betölt.
A zöldítés egyik leglátványosabb eleme a folyamatos faültetés, 2019 ősze óta ugyanis közel ötezer fát ültetett el az önkormányzat Újpest közterületein. Emellett biodiverz évelőágyások, új zöldfelületek és természetközelibb fenntartási megoldások is megjelentek városszerte. A zöldítési program nem csupán a lakosság támogatását nyerte el, hanem a szakma elismerését is, több díjjal is kitüntették az elmúlt években, 2025-ben nemzetközi elismerést is kapott, elnyerte az Európai Klímasztár-díjat.
A zöldítések mellett jelentős energetikai korszerűsítések is történtek az önkormányzati intézményekben az elmúlt években. Több óvodában és bölcsődében cseréltek nyílászárókat, készültek tető- és homlokzatszigetelések, valamint világításkorszerűsítések. A Virág Óvodában például a korábbi teljes nyílászárócsere és tetőszigetelés után idén elkészült az épület teljes homlokzati hőszigetelése is.
A megújuló energia használata szintén egyre több önkormányzati épületben jelenik meg. Napelemes rendszer működik többek között a Lakkozó Bölcsődében, a Hajló utcai bölcsődében és az Újpesti Szakrendelőben, a közelmúltban pedig az Újpesti Vagyonkezelő Zrt., valamint az Újpesti Piac és Vásárcsarnok épületére is napelemek kerültek.
A fejlesztések ezzel nem érnek véget. A következő időszakban a Dalos Óvoda, a Deák Óvoda és a Rózsaliget Bölcsőde energetikai korszerűsítését is tervezi az önkormányzat, emellett további intézmények napelemes rendszereinek előkészítésén dolgoznak, erről korábban dr. Trippon Norbert polgármester adott hírt. A cél, hogy a város zöldítése mellett az önkormányzati intézmények energiaigénye és környezeti terhelése is tovább csökkenjen.
Az önkormányzat továbbra is tájékoztatja az újpestieket
A négy szennyezéses ügy eltérő eredetű és más-más szakaszban tart. A hatósági eljárásokat az illetékes Pest Vármegyei Kormányhivatal folytatja le, a szükséges vizsgálatokat és kármentesítéseket pedig az állami hatóság által kötelezett szervezeteknek kell elvégezniük. Amennyiben bármilyen, környezetvédelemmel, Újpestet érintő szennyeződésekkel kapcsolatban újabb információk állnak rendelkezésre, arról a jövőben is tájékoztatást ad Újpest Önkormányzatának weboldala – immár a főmenüből is elérhetően – és az Újpest Média.
A környezetvédelmi dokumentumok ide kattintva érhetők el.